Katonai űrprogram indulhat Japánban

A hírek szerint Tokiónak egyelőre nincsenek konkrét tervei, de az új törvény révén szabadabban léphet, ha mégis szükségesnek ítélné például katonai kémműholdak kifejlesztését és fellövését. Kína például tavaly bebizonyította, hogy képes ballisztikus rakétával megsemmisíteni világűrben keringő eszközöket: márpedig ez a fejlemény nyugtalanítja a japán vezetést. Észak-Korea pedig az elmúlt években többször is kísérleteket hajtott végre rakétáival, méghozzá úgy, hogy ezeket a szigetország irányába lőtte ki.

A II. világháború nyomán elfogadott pacifista alkotmánnyal összhangban a tokiói parlament 1969-ben hozta meg azt a határozatot, amely az ország űrprogramját csak a nem katonai területekre korlátozta. A most jóváhagyott, a világűrrel kapcsolatos új “alaptörvény" (amelyet az ellenzéki többségű felsőház is megszavazott, jelezve, hogy ebben az ügyben tulajdonképpen konszenzus van a főbb politikai erők között) úgy fogalmaz, hogy a világűr felhasználásának, s az ezzel kapcsolatos kutatási programoknak a célja “a béke és a nemzetközi biztonság garantálása, az ország biztonságának szavatolása".

A japán gazdasági vezetők már régóta panaszolták, hogy a katonai területek kihagyása a világűrrel kapcsolatos fejlesztési erőfeszítésekből akadályozza a technológiai fejlődést. Mint ahogy sürgették a japán fegyverexportot tilalmazó törvények enyhítését is, hogy ezzel a japán védelmi ipar hatékonyabban tudjon versengeni riválisaival világszerte.

Az Amerikai Egyesült Államok már régóta noszogatja Japánt, legfontosabb kelet-ázsiai szövetségesét, hogy növelje katonai kiadásait, s ezzel vállaljon nagyobb részt saját védelmének költségeiből. A szigetország politikai köreiben már évtizedek óta tartja magát egy nem hivatalos egyezség, miszerint a védelmi költségvetés nem haladhatja meg a hazai össztermék, a GDP 1 százalékát – amit Washington nagyon kevésnek tart.

A pacifista japán alkotmány elvileg tiltja hadsereg fenntartását – de ezt Tokióban már évtizedek óta úgy értelmezik, hogy önvédelmi erőt azért működtethet a szigetország. S a korábbi, szigorú alapelvek módosulását jelzi, hogy Tokió 2004-2006 között csapatokat küldött Irakba: igaz, nem harcolni, hanem helyreállítási munkákra.