Katonának tanulnék

„Bárkiből lehet katona, aki fizikailag és egészségügyileg alkalmas erre” – fogalmazott Gáldonyi Sándor százados, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) 1. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Irodájának megbízott vezetője, akivel a pályára irányításról, illetve az iskolarendszerű képzési lehetőségekről beszélgettünk.

Ha valaki már tizenévesen arra a döntésre jut, hogy katonának szeretne továbbtanulni, hol indulhat el, milyen lehetőségei vannak?

Általános iskolásoknak inkább csak kedvcsinálóként szoktunk előadásokat, foglalkozásokat tartani. Az első lépés lehet a Honvéd Kadét Program, amit a Honvédelmi Minisztérium irányít. A program középiskolásoknak ad lehetőséget arra, hogy saját érdeklődésüknek megfelelően megismerkedhessenek a honvédséggel. Ezen belül létezik a honvéd kadét közismereti képzés, a honvéd kadét ágazati szakképzés, valamint a honvéd középiskola és kollégium. A honvéd kadét közismereti képzés jelenleg több mint 50 középiskolában létezik, ennek részeként a diákok katonai alapismereteket tanulhatnak, valamint olyan honvédelmi foglalkozásokon és versenyeken vehetnek részt, amelyeket a Magyar Honvédség, illetve a Honvédelmi Sportszövetség szervez. Előnye, hogy már fiatal korban a mindennapi életben is használható tudást szerezhetnek, ilyen például az elsősegélynyújtás, a tájékozódás, a táborozási ismeretek és az önvédelem. Ennél összetettebb képzési forma a honvédelmi ágazati képzés, ahol a tanulók elméleti és a gyakorlati tantárgyakon, szabadidős foglalkozásokon keresztül 4 év alatt közel 1500 órában ismerkednek a honvédelemmel, majd a 12. év végén a honvédelmi ismeretek ágazati tantárgyból közép- vagy emelt szintű szakmai érettségi vizsgát tesznek. Az előző képzési formához hasonlóan itt is vannak olyan szabadidős programok – lövészet, küzdősportok, hagyományőrzés, hadisírgondozás, ejtőernyőzés –, amelyekre csak honvéd kadétok járhatnak. A követelmények sikeres teljesítése után a végzősök OKJ végzettséget kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. A harmadik lehetőség a honvéd középiskola, amelyből jelenleg egy működik az országban, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium. Ez a képzési forma sajátos színtere a honvédelmi nevelésnek. A fenntartója szintén a Honvédelmi Minisztérium, a képzést pedig a katonai pedagógia értékrendje hatja át. Bentlakásos rendszerben működik és intenzívebb honvédelmi képzést, valamint sportos, egészséges életmódot nyújt a tanórákon belül és kívül is. A tanulókban így egy sokkal erősebb kötődés alakul ki a Magyar Honvédség és a honvédelem ügye iránt. Ez tehát a három pillér, ahol egy középiskolás fiatal először találkozhat a Magyar Honvédséggel, és aki kedvet érez, hogy tovább tanuljon, választhat az érettségihez kötött OKJ-s képzés és az MH Altiszti Akadémia „Acélkocka” Altisztképzési Rendszere között.

Ezekről a képzési formákról hol tudnak tájékozódni a fiatalok?

Mint ahogy az ország teljes területén, Bács-Kiskun megyében is a toborzóiroda munkatársai informálják alapvetően a diákokat a pályaorientációs napokon és az általános iskolákban tartott tájékoztató előadásokon, de azok, akik az interneten szeretnének bővebb információhoz jutni, a kadetprogram.hu-n kaphatnak választ a kérdéseikre. A programban élenjáró iskolák honlapjai – itt említeném a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumot, a kecskeméti Gáspár András Szakgimnázium és Szakközépiskolát, illetve a kiskunhalasi Dékáni Árpád Szakgimnáziumot és Szakközépiskolát – szintén rengeteg információval szolgálnak az érdeklődőknek. Az említett három képzési forma erős alapot nyújt ahhoz, hogy a diákok tovább tudjanak lépni az „Acélkocka” vagy a felsőoktatás irányába? Mind a három egy jó alap, hiszen betekintést nyújtanak a katonaéletbe. A diákoknak lehetőségük van „menet közben” eldönteni, hogy magukének érzik-e a katonai hivatást. Ha ezt a pályát választják, tanulmányi végzettségüknek megfelelően az MH Altiszti Akadémián vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanulhatnak tovább.

Mit jelent pontosan az „Acélkocka”?

Ez a nappali rendszerű altisztképzési forma 2019-ben indult a Magyar Honvédségben. Mivel teljesítmény- és tudásorientált képzési rendszerről van szó, magában hordozza a folyamatos fejlődés és az életre szóló karrier lehetőségét. Az „Acélkocka” képzésre minden magyar állampolgár jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, egészséges és büntetlen előéletű. Előnyt jelent – de jelenleg nem feltétel – a nyelvvizsga bizonyítvány és a B-kategóriás jogosítvány. A képzés időtartama egy év, amely egy öt hetes alapkiképzésből, egy tizennyolc hetes altiszti alaptanfolyamból, valamint fél éves szakmai felkészítésből áll. A képzés első része a szentendrei MH Altiszti Akadémián, a szakmai képzés pedig a kijelölt alakulatoknál zajlik. Az iskola végével hivatásos őrmesterré avatják fel őket és megkezdhetik a szolgálatukat az általuk választott alakulatnál.

Itt már van fizikai követelmény?

Természetesen, a jelentkezők egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálaton esnek át. A fizikai felmérés 3200 méter síkfutásból, felülésből és fekvőtámaszból áll.

Melyik a másik lehetőség?

Létezik még egy honvéd altiszti, iskolarendszerű, két éves katonai szakképzés szintén az MH Altiszti Akadémia szervezésében, amely sajnos idén nem indult. Ide olyan 18 és 23 év közti, büntetlen előéletű, érettségivel rendelkező magyar fiatal jelentkezhet, aki megfelel az előírt egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

Miben különbözik ez az altisztképzési forma az „Acélkockától”?

Míg az „Acélkocka” képzésnél a Magyar Honvédség az első pillanattól szerződést köt a hallgatókkal, akik fizetést kapnak, addig az erre a képzésre felvételt nyert hallgatókkal az MH Altiszti Akadémia ösztöndíjszerződést köt. A végeredmény ugyanaz, ők szintén a Magyar Honvédség hivatásos altisztjei lesznek.

Kapnak illetményt, ellátást az altisztképzésben résztvevő katonák a tanulmányaik alatt?

Ebben az esetben a hallgatók nem illetményt kapnak, hanem többek között ösztöndíjra ruházati és élelmezési ellátásra jogosultak. A két év végeztével pedig az „Acélkocka” képzéstől eltérően, szakirányú OKJ bizonyítványt is kapnak.

Végül elérkeztünk a tisztképzéshez, erről mit lehet tudni?

Azok a hallgatók, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után a katonai felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karát választhatják. A jelentkezés a felsőoktatási törvénynek megfelelően történik, az oktatás két helyszínen, Budapesten és Szolnokon zajlik. A felvételt nyert honvéd tisztjelöltek a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjaiként az MH Ludovika Zászlóaljnál teljesítenek szolgálatot. Az öt hetes alapkiképzés számukra is kötelező.

Hogy miért jó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanulni, arra saját példát tudok mondani: én azért jelentkeztem oda, mert úgy lehettem a hallgatója egy magas szintű oktatást nyújtó intézménynek, hogy közben mindent térítésmentesen biztosítottak számomra – gondolok itt a ruházatra, a tankönyvekre, az étkezésre, vagy a kollégiumi elhelyezésre. Az, hogy valaki úgy kaphat egyetemi végzettséget, hogy neki ez nem kerül semmibe, ráadásul biztos munkahelyet is szerez, szerintem nagyon jó dolog.