Katonanemzedékek, ha találkoz(hat)nak…

Beszélgetésünk elején a szövetség elnöke „időutazásra” invitál minket. A rendszerváltás évében járunk, új lehetőségek nyíltak meg, új igényekkel és mindez a honvédséget is érintette. Létrejöttek az érdekképviseleti szervek, a honvédségi nyugdíjas klubok jelentős része bajtársi egyesületté alakult. Ezek összefogása céljából formálódott meg 1990-ben maga a BEOSZ, amely akkor még az aktív katonák érdekeit képviselte. Érdekes kérdésként merült fel 1992 táján, hogy vajon a régi korok, rendszerek katonái hogyan viszonyulnak az akkori jelenben szolgálókhoz?

„Felvetődött az igény, hogy le kellene ültetni egy asztalhoz ezeket a katonákat. Hiszen politikai-társadalmi berendezkedéstől függetlenül két dolog mindig összeköti a honvédeket. Az egyik a katonai eskü, a másik pedig a katonasors. Legyen bármilyen a kor, az eszmeiség, a bajtársiasság minden honvédet összeköt” – elevenítette fel a kezdeteket Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, hozzátéve: a legelső katonanemzedéki találkozót természetéből fakadóan a BEOSZ szervezte meg a Honvédelmi Minisztérium segítségével 1992 októberében.

Az úttörő szándékkal megrendezett találkozó mottója azóta sem változott. „Kézfogás a honért.” Vagyis a különböző korok katonái nyújtsanak kezet egymásnak a honvédelem ügye érdekében, kerüljenek egymáshoz közelebb a katonagenerációk. Ha minden az eredeti tervek szerint alakul, a soron következő találkozókra ötévenként került volna sor, csakhogy a legelső alkalom hatalmas sikert aratott.

„Azóta – ha lehet – évenként megtartjuk a találkozót. Nem is talán a katonai hagyományápolás a legfontosabb, hanem eleve a katonai hagyományok ápolása iránti igény átörökítése. Hiszen, ha nem tudjuk továbbadni a fiatalabb generáció számára, akkor előbb-utóbb elhal” – húzta alá az elnök.

Természetesen haladni kell a korral, 2021-ben már más szelek fújnak, de a honvédelem ügyének szolgálata azóta sem változott. Csak a körülmények, hiszen például a második világháborúban harcolt katonageneráció tagjai közül már csak nagyon kevesen vannak életben. A katonanemzedékek közötti összetartozás viszont múlhatatlan, mert a régiek helyébe mindig újak lépnek.

„Fontos, hogy legyen olyan rendezvény, ahol nem csak nyugállományú katonák találkoznak egymással, hanem az aktív és a fiatal generáció tagjai is. Hiszen, aki ma katonai pályára készül, sokat tud tanulni az idősebbektől… A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett új haditechnikai eszközök a veteránok számára nagyjából olyanok, mintha sci-fiben lennének. De a katonai eskü és a katonasors ugyanaz, a harceljárások alapjai is sok helyen a régiek. Az is érdekes, hogy a hetvenes-nyolcvanas években is lezajlott egy kisebb léptékű haditechnikai modernizáció. Vajon milyen nehézségek adódtak akkor, és milyenek adódnak most?” – tette fel a kérdést Hazuga Károly nyugállományú altábornagy.

Hozzátette: a nyugállományú katona ugyanúgy része a 173 esztendős Magyar Honvédségnek, mint az, aki ma teljesít aktív szolgálatot. Ráadásul figyelni kell a civil társadalomra, vonzóvá kell tenni a katonai pályát azok számára, akiket eleve érdekel ez a hivatás. Véleménye szerint ez az ország érdeke is, mert nem csak eszme, hogy a jelenben kell építeni a jövőt. Ebben pedig a nyugdíjas katonák sokat tudnak segíteni.

A katonanemzedéki találkozók rendre fontos eleme a tájékoztatás is: hogyan áll és merre tart a mindenkori Magyar Honvédség. A BEOSZ elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: a nyugállományú katonák roppant kíváncsiak a jelen helyzetre, mert a haderő olyan fejlődési pályára állt, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Szeretnének választ kapni a találkozón olyan kérdésekre, hogy miként lehet az állományt és a kiképzést az új eszközökhöz igazítani? Miként lehet az új technikát helyenként még együtt használni a régivel?

„A Magyar Honvédség parancsnokának kezdeményezésére idén negyven nyugállományú katona szemlélhette testközelből a »Breakthrough 2021« elnevezésű gyakorlatot; láthatták, milyen jó is most katonának lenni. Nagyon szorítunk, hogy sikerüljön kivitelezni a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program minden egyes elemét, amely egyébként számunkra is sok-sok pozitív elemet tartalmaz” – fogalmazott a BEOSZ elnöke.

A kétnapos 29. Katonanemzedéki Találkozón a tervek szerint előadást tart Benkő Tibor honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig kötetlen beszélgetés formájában válaszol a találkozón résztvevők kérdéseire.