Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Képzőművészek tárlata a Zrínyi Miklós Laktanyában

Szöveg: Csák Tímea ka. |  2010. január 26. 10:17

Különböző rendezvények emlékeztetnek mindenkit évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. A Kultúra Napján sikerülhet felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt őriztünk meg vagy amelyeket a mai kor embere alkotott.

A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrsége is minden évben kiemelt figyelmet fordít a Magyar Kultúra Napjára. Ilyenkor hódmezővásárhelyi képzőművészek alkotásaiból nyíló tárlatnak ad otthont a Zrínyi Miklós Laktanya.

Idén Prágainé Mágori Aranka mutatta be üvegfestményeit a laktanyában dolgozóknak.

A művész 1967-ben született Makón. Gyermekkora óta vonzotta a képzőművészet, a dolgok megformálása, az anyagok megismerése. Sok téren kipróbálta magát, kereste az “önmegvalósítás" neki kitalált formáját. Először az üvegfestésnél tapasztalta meg azt az érzést, amire az ember szívből mondhatja: IGEN ! ez én vagyok. Az ide vezető úton is sokszor érezte az alkotás örömét. Az üveg megmunkálása mellett a kisplasztikákat is kipróbálta, akvarelleket festett, falakat, ajtókat, ablakokat dekorált és hennázott. Az anyag nyújtotta lehetőségek, a kisplasztikák megformálása, az akvarellek színei, a grafikák vonalai mind örömet nyújtanak számára. 2005-ben meghívást kapott Firenzébe az V. Nemzetközi Kortásművészeti Biennáléra. Munkái több országban jelen vannak, így Németországban, Ausztriában és Svájcban. Ezúttal a hódmezővásárhelyi laktanyában tárta képeit a közönség elé.

 

A Magyar Kultúra Napjáról a vásárhelyi Helyőrségi Klubban is megemlékeztek. „Agyagba zárt hagyaték" címmel Szénási János fazekas, népi iparművész mutatta be alkotásait.

A népművészet mestere egyike azoknak, kik a több száz éves fazekas hagyományokat követik az alföldi településen.

Az agyagot és annak formázását a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárban ismerte meg 1958-ban. Ott tett szakmunkás vizsgát és ott helyezkedett el mint korongos. Közben beiratkozott a Budapesti Építőanyagipari Technikumba, ahol tanulmányait befejezve technikusi oklevelet szerezett. 1968-ban munkahelyet váltva az akkor épülő Alföldi Porcelán Gyárban kezdett dolgozni. Az edénygyár korongos műhelyének művezetőjeként dolgozott 1980-ig. Ekkor váltotta ki az új életformát jelentő fazekas iparengedélyt és kezdett el dolgozni, mint vállalkozó. 1990-ben megkapta a népi iparművész címet, valamint tagja a Napsugaras Dél-Tisza menti Népművészeti Egyesületnek.

„ A vásárhelyi katonák misszióban" című fotókiállítást Szabó Sándor alezredes ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

Fotó: Medgyesi Arnold ka.