„Két alapelv jut az eszembe: hazaszeretet, önfeláldozó bátorság”

2011-ben indult a Ludovika Zászlóalj története. Mik voltak az elmúlt évtized legfőbb tapasztalatai?

Az elmúlt évtized tapasztalatai három pontban fogalmazhatóak meg. Az első a szoros együttműködés, hiszen mindenkinek, akinek szerepe van a jövő vezetőinek felkészítésében, képzésében, annak szorosan együtt kell működnie. Ez garantálja, hogy elérjük azt a sikert és célt, amelynek köszönhetően a legjobb vezetőket tudjuk a Magyar Honvédség számára biztosítani. A második pont a generációs különbségek áthidalása. A személyes véleményem és tapasztalatom ezzel kapcsolatban a következő: az idősebb korosztály tagjai a korábbi beosztásaik és pályafutásuk során felhalmozott tapasztalatokat a zászlóaljnál át tudják adni a fiatalabb kollégáknak. A harmadik pont pedig az idő. A parancsnokok általában azt a kérdést teszik fel magukban, hogy „mennyi időm van rá és ez vajon elegendő-e a célkitűzések megvalósítására?”. Az megállapítható, hogy a kiképzésre, nem mindig van elegendő idő, ezért nagyon fontos volt megtanulni azt, hogy a kevés rendelkezésre álló felkészítési- és kiképzési időt hatékonyan tudjuk felhasználni.

Az előbb felsorolt és három pontban összefoglalt tapasztalatok mellett, melyek voltak az elmúlt évtized kihívásai?

A Ludovika Zászlóaljat 2011. február 1-jén indították útjára. Molnár Zsolt ezredes, az alakulat akkori parancsnoka egy korábbi írásában így fogalmazott, hogy őseink, elődeink súlya volt a vállunkon. Ezek a szavai a mai napig érvényesek és jól leírják a kihívásainkat: megfelelni a Ludovika szellemiségének, a volt Ludovikások példamutatásának – ötvözve a jelenkor kihívásaival.

Azon túl, hogy a Magyar Honvédség számára szakképzett vezetőket biztosítanak, mi volt az induláskor megfogalmazott legfontosabb célkitűzésük?

A zászlóalj 2011-es létrehozáskor alapvető célunk volt, hogy a honvéd tisztképzésben résztvevők számára biztosítsuk a megfelelő katonai szocializációt, megerősítsük a hivatástudatukat, fejlesszük a vezetői attitűdjüket, illetve megismertessük a tisztjelöltekkel a ludovikás hagyományokat.

Említette a katonai szocializációt. Egészen pontosan mit értünk e kifejezés alatt?

A Ludovika Zászlóalj felelős azért, hogy biztosítsa a katonai hátteret a honvéd tisztjelölteknek, leendő vezetőknek. Értem ez alatt a napirend, a katonai körülmények biztosítását, valamint a felkészítést. Minden olyan tényezőt, amely hozzájárul ahhoz, hogy katonatisztté neveljük a honvéd tisztjelöltjeinket.

A ludovikás tisztképzés közel 150 éves múltra tekint vissza. Ennek a múltnak nyilván vannak komoly hagyományai, amelyek a közbeszédben is megjelennek, ha a ludovikás tisztek szóba kerülnek. Ezekből a hagyományokból, miket sikerült a mai korba átültetni?

Ha össze szeretném foglalni, hogy mit is jelent a Ludovika szellemisége, akkor két alapelv jut az eszembe: hazaszeretet, önfeláldozó bátorság. Ha kicsit mélyebben belemegyünk, akkor két részre oszthatjuk. Van egy erkölcsi és van egy szakmai oldala. Az erkölcsi oldalát tovább boncolgatva a hazaszeretet és a bátorságon kívül még ide sorolhatjuk az emberséget és a kötelességtudatot. Amennyiben a szakszerűség felől közelítjük meg, akkor elmondhatjuk, hogy a régi Ludovikások megfelelő szaktudással rendelkeztek, kezdeményező parancsnokok voltak és leleményesek. Ezek a vezetői attitűdök természetesen a mai napokban is megállják a helyüket, célunk, hogy ezt is átadjuk a jövő vezetőinek.

A zászlóalj szorosan összefonódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karával. Hogyan képzeljük el ezt az együttműködést?

Ez egy érdekes kettős állapot, mert a Ludovika Zászlóalj nem része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának. Az együttműködésünk két pillérre épül: az egyetem kara felelős az oktatásért, az edukációért a zászlóalj pedig az általános katonai felkészítésért. A kettőnek az együttese adja ki a végső eredményt.

Volt valamilyen hatása a koronavírus-járványnak a zászlóalj életére?

Az alakulat mindig is aktív résztvevője volt Magyar Honvédség szolgálati rendszerének. Az elmúlt évtizedben is ott voltunk az árvízvédelemben, határvédelmi feladatokban és természetesen most, a pandémia idején is hozzájárulunk a védekezéssel összefüggő katonai feladatok végrehajtásához. Külön kiemelem a honvéd tisztjelöltek részvételét a kórháztámogatói feladatokban.

Mi az, amit várnak a következő évektől, milyen célokat tűztek ki?

Elmúlt tíz év, most meg kell állni egy pillanatra és elemezni kell az évek alatt összegyűlt tapasztalatokat és igazodnunk kell az új kihívásokhoz. Átalakulóban van a Magyar Honvédség: új technikai eszközök érkeznek, ehhez mindenképpen igazítani kell majd a mi felkészítési rendszerünket is. Alapvető cél az elkövetkező időszakban, hogy egy olyan kiképzési rendszernek az alapjait teremtsük meg, amely rugalmas, könnyen adaptálja az új rendszerek befogadását. Ezzel kapcsolatban blokkosított rendszerben gondolkodunk, hogy több katonát tudjunk egyszerre felkészíteni. Ezek a legfontosabb céljaink az elkövetkező időszakban.