Kétszáz vírus és baktérium támad ősszel!
Szöveg: Szűcs László | 2011. október 22. 7:04Az október elején érkezett hidegfronttal véget ért az idei, szokatlanul hosszú „vénasszonyok nyara”, és megkezdődött az igazi ősz. A hűvös, hideg idő beálltával azonban egyre több ember tüsszög és köhög, sokan lázasak, vagy éppen torokfájásra panaszkodnak. A szakemberek szerint is minden jel arra mutat, hogy elkezdődött a felső légúti megbetegedések idei szezonja Magyarországon.
A felső légúti betegségek a gyermekek és a felnőttek körében is a leggyakrabban előforduló megbetegedések. Szezonjuk szeptember-októbertől március-áprilisig tart. A becslések szerint egy átlagos egészségi állapotú, átlagos körülmények között élő felnőtt évente két-három alkalommal esik át megfázásos betegségen.
Meglécz ezredes hozzátette: a felső légúti megbetegedések kórokozói igen széles skálán mozognak. Mintegy kétszáz vírus és számos baktérium okozhat ilyen betegséget. E kórokozók könnyen bejutnak a felső légutakba – mivel a nyálkahártya és az orrüreg feladata a levegő megszűrése, megtisztítása, felmelegítése – és ha már bejutottak, ott el is szaporodnak.
A felső légúti megbetegedések egyébként leggyakrabban cseppfertőzéssel, vagyis beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek, de kézfogással, esetleg a beteg nyálával, orrváladékkal, fertőzött kézzel érintett tárgyak közös használata során is továbbadhatók. A nyálkahártyában szaporodó vírusok az érintett légutakban gyulladást, fájdalmat, nyálkahártya-duzzanatot, fokozott nyákképződést okoznak.
A Magyar Honvédség főepidemiológusa elmondta azt is, hogy amennyiben a fertőzés az orrüregben lokalizálódik, a tünetek egyszerű orrfolyás képében jelennek meg. Ezt nevezik náthának. A betegség azonban nemcsak az orrüreget érintheti, ahhoz torok-, gégegyulladás is társulhat.
Szerencsére e betegségek – legalábbis, ha nem lépnek fel szövődmények – csak rövid ideig, 4–10 napig keserítik meg az ember életét. Szövődmény kialakulása esetén azonban ennél jóval hosszabb ideig is tarthat a beteg gyógyulása. Ilyen szövődmény lehet például az arcüreggyulladás, a homloküreg-gyulladás, az orrmandulák gennyes gyulladása, a tüdőgyulladás, gyermekek esetében a krupp.
Meglécz doktornő szerint a felső légúti megbetegedések esetén a kezelés fő feladata a tünetek enyhítése. Mivel e betegségek nagy részben vírusos eredetűek, felesleges, sőt kifejezetten káros az antibiotikum-kezelés, hiszen ezek a szerek csak és kizárólag a bakteriális felülfertőződések kezelésében hatékonyak. Az orrdugulás, orrfolyás kezelésére a vény nélkül kapható orrcseppek, tengervizes orrspray-k alkalmasak.
Fontos azonban tudni – emlékeztetett a szakember –, hogy az orrcseppek hosszan tartó alkalmazása esetén azok az orrnyálkahártya irritációját és krónikus gyulladását okozhatják, ezért alkalmazásuk néhány napnál tovább nem ajánlott. A száraz köhögésnél a párásítás enyhít a tüneteken. Hurutos köhögésnél a nyákoldók alkalmazása indokolt. Köptetőket este már ne alkalmazzunk, mert az éjszakai köhögést fokozzák. A lázat, fájdalmat a fájdalomcsillapító hatással rendelkező lázcsillapítók enyhíthetik. A sós vizes gargalizálás, a mézes tea fogyasztása, a gyógycukorka szopogatása enyhíti az égő, száraz, kaparó torokfájdalmat.
Fontos a megfelelő folyadékbevitel is, hiszen a betegek mindig több folyadékot igényelnek. Bármit ihatnak, ami jólesik, teát, különösen gyógyteát – a legjobb a kamilla –, vagy ásványvizet, gyümölcsleveket, levesféléket. Kerülni kell azonban a szénsavas vizek, üdítők fogyasztását. A gyógyulás elősegíthető vitaminkészítmények, főként C-vitamin szedésével.
A Magyar Honvédség főepidemiológusa felhívta a figyelmet arra is, hogy a betegnek – amennyiben ez lehetséges – a tünetek megszűnéséig célszerű az otthonában pihennie. Ez nemcsak a szövődmények elkerülése érdekében szükséges, hanem ezzel elejét vehetjük a fertőzés továbbterjedésének is.
Fotó: Archív
