Kettős könyvbemutató a Bálnában

Négyrészesre tervezett hiánypótló könyvsorozat első két kötete látott napvilágot 2023-ban, majd 2024-ben a Zrínyi Kiadó gondozásában. A már-már elcsépeltnek ható jelző jelen esetben valóban bír létjogosultsággal: első ízben vehetnek kézbe az olvasók olyan szakmunkát, amely azzal a céllal született, hogy monografikus mélységben, tudományos alapossággal dolgozza fel a magyar katonai híradás történetét.

A szerzők (Ternyák István, Mikita János és Horváth László Ferenc mindkét, Sáfár József az első, Solti István a második kötet munkálatai során) az általános és a katonai történelmi háttérre egyaránt támaszkodtak, amikor esemény- és szervezetcentrikusan megírták az 1848 és 1918 közötti időszak összekötő-, távíró- és postatörténetét, majd az 1918 és 1945 közötti időszak katonai hírközlésének krónikáját. A tervezett harmadik rész az 1945 és 1955 közötti időszakokat fogja tárgyalni, a negyedik pedig az 1955-től 1990-ig terjedő korszakba kalauzolja majd el az érdeklődőket.

A kronologikus rendben haladó, bőséges forrásanyagot felvonultató könyveket olvasva hét, majd két és fél évtized haditechnikai fejlődése elevenedik meg, amely egyszerre forradalmasította és tette nélkülözhetetlenné a hírközlést. Hogy miért? Csak két példát kiragadva: az első világháború kontinensnyi frontvonalait már nem lehetett egy domboldalról belátni és néhány lovas futárral irányítani, továbbá a tüzérségi eszközök hatótávolságának növekedése miatt sorra kellett új eszközöket és módszereket alkalmazni a célok felderítésére, a tűzvezetésre és -helyesbítésre. Utóbbi feladatokhoz egyre inkább alkalmaztak ballonokat, léghajókat és repülőket, valamint fejlesztették a meteorológiai előrejelzés rendszerét is.

Ami az előbbi példát illeti: az olyan találmányoknak a megjelenése, mint az elektromos és a szikratávíró, a Morse-kód vagy a telefon lehetővé tette a szárazföldi tömeghadseregeknek és a flottának az irányítását, manővereiknek összehangolását. Ez persze azt is jelentette – a kötet szerzőinek találó megállapítása szerint –, hogy „az I. világháború folyamán a rejtjeltevékenység és a rádiófelderítés kiemelt szerepet játszott. Az információszerzés elsődleges forrása a rádió-, a vezetékes távíró- és távbeszélővonalak lehallgatása, valamint a rejtjelezett és kódolt küldemények megfejtése, feldolgozása és értékelése volt. Az információ, az információs fölény megszerzése döntő tényezővé vált.”

A magyar katonai híradás fejlődését bemutató rendkívül adatgazdag kötetek kétségen kívül hasznos forrásai lesznek a hazai had- és technikatörténeti kutatásoknak. Történettudományi értékük azonban nemcsak ebben áll, hanem abban is, hogy új szempontokat hoznak be annak tárgyalásához, hogy hazánk milyen katonai szerepet vállalt a modern magyar történelem legnagyobb konfliktusai (1848–1849-es forradalom és szabadságharc, valamint a két világháború) során.

A magyar katonai híradás története című könyvsorozat első két kötetét szeptember 4-én, 17:30 órakor mutatják be a Bálna Honvédelmi Központ (Budapest, Fővám tér 11–12.) III. emeletén, a Szurmay Sándor–teremben, amelyre a Zrínyi Kiadó szeretettel vár minden érdeklődőt. A rendezvényt dr. Hajdú Ferenc, a Zrínyi Kiadó igazgatója fogja megnyitni, majd a köteteket a szerzők képviseletében dr. Ternyák István mutatja be, aki dr. Szőts Zoltán Oszkárral, a Zrínyi Kiadó marketing menedzserével fog beszélgetni a pódiumon. A rendezvényhez kapcsolódóan 17 órától könyvvásárt tartanak.

A rendezvény Facebook-eseménye ide kattintva érhető el.