Kilencedik nemzetként csatlakozna Magyarország az afrikai katonai koalícióhoz

Németh Szilárd hangsúlyozta: a világ gyorsan változó és egyre komplexebb biztonság- és védelempolitikai kihívásai, valamint Magyarország szövetségesi kötelezettségvállalásai megkövetelik, hogy az ország fegyveres erői készen álljanak a haza védelmére és a NATO, EU, ENSZ, illetve koalíciós tagságunkból eredő – a válságövezetekben való – szerepvállalásra. Mint fogalmazott: Magyarország új, elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégiája deklarálja, hogy hazánk az euroatlanti biztonság aktív és hiteles hozzájárulója kíván maradni a jövőben is. Ez egyrészt Magyarország szövetségesi kötelezettsége, de emellett a stratégia is kiemeli, hogy az európai stabilitást befolyásoló távoli régiókban zajló nemzetközi válságkezelő műveletek Magyarország alapvető biztonságpolitikai érdekeit szolgálják.

„A külföldi missziókban való részvétel egyrészt egy páratlan lehetőség olyan műveleti tapasztalatok megszerzésére, amelyek a Magyar Honvédség kiképzés-felkészítési és alkalmazási rendszerébe beépítve annak komplex alkalmazhatóságát, a környezeti kihívásokra adandó dinamikus válaszlehetőségek kidolgozását, a döntéshozatali és műveleti vezetési rendszer valós helyzetben való gyakorlását biztosítja. Másrészt, a szövetséges vagy egyéb vállalásokból adódó kötelezettségvállalásaink a kollektív biztonság érdekében ezt megkövetelik” – mondta Németh Szilárd, hozzátéve: a Magyar Honvédség számos NATO, EU, ENSZ és koalíciós műveletben vesz részt, mert Magyarországnak is elemi érdekébe elsősorban a Balkán, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a Száhel-övezet országainak stabilitása, valamint a szélsőséges iszlamista mozgalmak és terrorista csoportok térnyerésének megakadályozása.

„A délről érkező nyomás egyik kiváltó oka a szubszaharai térségben fennálló terrorveszély, ezért Magyarország készen áll fokozni a hozzájárulását a régió biztonságának megteremtéséhez” – fogalmazott a parlamenti államtitkár, kiemelve, hogy a magyar katonák nap mint nap elképesztő erőfeszítéseket tesznek azért, hogy biztosítsák a magyar emberek, és ezzel együtt egész Európa biztonságát. Több ezren dolgoznak hazánkban azért, hogy az európai emberek mindennapjai békében és biztonságban teljenek, nekünk ez az elsődleges szempont, és jó lenne, ha Európa számára ez élvezne prioritást. A helyzet egyre fenyegetőbb, a határon napról napra érezhetően nő a nyomás, egyre több támadásra kell felkészülnünk a következő időszakban – jelentette ki Németh Szilárd.

„Az utóbbi időszak haderőfejlesztésének eredményeként a Magyar Honvédség már most sokkal eredményesebben alkalmazható mind országon belül, mind kívül, mint pár évtizeddel ezelőtt. Képes hatékonyan együttműködni más országok hadseregeivel a világ válságövezeteiben az európai, de kiemelten a magyar érdekek védelmében, így többek között a terrorizmus és az illegális migráció kiváltó okainak megakadályozásában” – mondta parlamenti államtitkár, kiemelve, hogy az utóbbi évtizedben a Száhel-övezet biztonsági helyzete jelentős mértékben romlott, az etnikai és törzsi konfliktusok kiéleződése, a szélsőséges iszlamista mozgalmak terjedése és a terrorista csoportok tevékenysége nyomán, emiatt az ENSZ az EU és a francia haderő katonai műveleteket indított a térség stabilitásának visszaállítására. Az európai kezdeményezésű, francia vezetésű BARKHANE művelethez számos európai ország csatlakozott. A terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés jegyében, 2020. március 27-én Franciaország kezdeményezésével, a konvencionális erők támogatására, a BARKHANE alárendeltségében megalakult a TAKUBA elnevezésű, különleges műveleti erőket tömörítő alkalmi harci kötelék. A kötelékben jelenleg 8 ország - Franciaország, Csehország, Észtország, Svédország, Olaszország, Portugália, Hollandia és Belgium – katonái vesznek részt, Magyarország kilencedik nemzetként kíván csatlakozni különleges műveleti erőkkel, melynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők konvencionális könnyű felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása lenne, a Mali–Niger–Burkina Faso hármashatár térségében.

„A magyar különleges műveleti erők szerepvállalása a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni” – jelentette ki Németh Szilárd, hozzátéve: 2022. első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens műveleti területre történő kitelepítése tervezett, amit még idén, a negyedik negyedévben egy 20 fős előkészítő elem kitelepítése előzne meg. A magyar kontingens négyhónapos rotációs ciklusban dolgozna, igazodva a TAKUBA műveleti feladataihoz és az elérhető stratégiai szállításhoz. A magyar erők a mali haderő kijelölt alakulatának mentorálásában, felkészítésében és kísérésében vennének részt.

„A G5 Száhel országokban végzett TAKUBA különleges műveleti alkalmi harci kötelék feladatai összhangban vannak a Kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve más országokat. Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában. A TAKUBA is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdekünk, hogy szerepet vállaljunk benne. Szerepvállalásunknak és a kiemelt diplomáciai figyelemnek köszönhetően jelentősen javultak a kapcsolataink a térségben. A békeműveleti részvétel erősíti a Magyar Honvédség honvédelmi képességét. A szerepvállalás elősegíti az érintett régiókban található országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink fejlesztését is” – mondta Németh Szilárd.