Konferencia a szürke zónáról
Szöveg: Révész Béla | Fotó: Tischler Zoltán |  2021. november 17. 12:31A hibrid hadviselésről rendezett nemzetközi konferenciát az MH Transzformációs Parancsnokság Honvéd Tudományos Kutatóhely november 17-én, Budapesten. A szimpózium a nem-lineáris fenyegetéseket, valamint az azokra adható hagyományos és hibrid válaszokat elemezte.
„Katonák és a hibrid hadviselés: a fegyveres erők szerepe és feladatai háborús küszöb alatti konfliktusokban” címmel kezdődött kétnapos (november 17-18.) konferencia az MH Transzformációs Parancsnokság Honvéd Tudományos Kutatóhely szervezésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán rendezett esemény aktualitását a nemzetközi biztonsági környezet új, de immár állandó elemei, a hibrid kihívások adták.
A szervezők úgy fogalmaztak: a NATO valamennyi tagállama előbb-utóbb valamilyen hibrid támadás célpontja lehet, az Észak-Atlanti Szövetség határozott válasza a nem-lineáris fenyegetésekre pedig azért is kiemelten fontos, mert nem minden tagállam rendelkezik elegendő erőforrással az efféle akciók önálló kezeléséhez. A hatályos NATO doktrina értelmében a védelemnek mindig a megtámadott államból kell kiindulnia, a védekezésben pedig valamennyi társadalmi szektornak részt kell venni, hiszen a Szövetség válasza csak akkor lehet sikeres, ha azok megerősítést és felkészítést kaptak. Ebben az össznemzeti projektben a fegyveres erők is fontos szerepet kapnak.
A konferenciát Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese nyitotta meg. Mint mondta, napjainkban a legtöbb konfliktus a szürke zónában, vagyis a köztes, többértelmű társadalmi-politikai térben zajlik a háború és a béke között, ahol az egymással küzdő felek érdekeiket úgy érvényesíthetik, hogy más államok sebezhetőségeit veszik célba, időnként pedig még jelentős katonai erőt is felhasználnak anélkül, hogy ténylegesen háborút indítanának. „A hibrid hadviselés jó úton halad afelé, hogy komoly kihívást jelentsen Magyarország, Európa és a NATO számára. Nemzeti és szövetségi biztonsági struktúráinkat a hagyományos erők támadásai elleni védelemre alakították ki. A hibrid hadviselők azonban megkerülik a védelmi rendszerünket, társadalmi sebezhetőségeinket veszik célba, műveleteiket pedig a háborús küszöb alatt tartják” - fogalmazott Sándor vezérőrnagy, hangsúlyozva: a Magyar Honvédség megújulása az új gondolkodásmódot és a fenyegetések újfajta megközelítési módját is magában foglalja, hogy készen álljon nemcsak a hagyományos erők jelentette fenyegetés, hanem a hagyományos háborús küszöb alatti kihívások kezelésére is.
A parancsnokhelyettes a hibrid védekezés komplexitásával kapcsolatban aláhúzta: a katonai képességek önmagukban nem elegendők az ilyen nehezen megfogható, amorf kihívásokkal szemben. A katonai műveletek, valamint a nemzet fennmaradásának támogatása és fenntartása érdekében olyan kritikus fontosságú nem katonai képességekkel kell kiegészíteni és támogatni őket, mint a kormányzás folytonossága, az alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítása, valamint a biztonságos polgári infrastruktúra, de élvezniük kell az állampolgárok bizalmát, támogatását és lojalitását is. „Csakis egy ilyen össznemzeti megközelítés képes kiépíteni a nemzeti ellenállóképességet és minimalizálni a sikeres támadás esélyét” - mondta.
A konferencia legfontosabb célja, hogy a külföldi és hazai szakértők előadásai által rámutasson a hibrid fenyegetések kapcsán a leginkább érintett intézmények és társadalmi szektorok közötti egymásrautaltságra, valamint megvitassa a hatékony védekezés lehetőségeit és a legjobban alkalmazható gyakorlati megoldásokat.
Galéria
Videó