Koszovói kérdőjelek
Szöveg: honvedelem.hu | 2011. január 5. 13:43Koszovó függetlenné válása ma is roppant módon megosztja a nemzetközi közvéleményt. Az új államnak határain belül is számos megoldatlan problémája van, mindenesetre, békésebb hétköznapjaik felett nemzetközi erők, köztük magyar katonák is őrködnek.
Koszovó független államát eddig hatvanegy ország ismerte el, köztük minden releváns nyugati hatalom, és Szerbia kivételével mindegyik szomszédja. Az elismerést megtagadók zöme pedig – Oroszország kivételével – érdektelen a koszovói kérdésben, vagy éppen számára kedvezőtlen precedenst lát a függetlenség kikiáltásában.
Mindezek ellenére napjaink Koszovójában a fő kérdés az, hogy az egykori szerb tartományban a nemzetközi vezérlettel elkezdett államépítési folyamat belátható időn belül elvezethet-e egy önállóan is működőképes, bizonyos demokratikus és kisebbségvédelmi minimumnormákat betartó politikai rendszerhez, illetve a kriminális buroktól megszabadított gazdasági rendszerhez. Sokan szkeptikusak e tekintetben, mert a függetlenség kikiáltása óta eltelt időszak mérlege vegyes.
Az államépítés intézményi szféráit tekintve (alkotmányozás, törvénykezés, a közigazgatás kiépítése) általában elfogadhatóan teljesített az önálló Koszovó, ugyanakkor a korrupció visszaszorítása, valamint a kisebbségvédelem területén ugyancsak lassan lépeget előre, gazdasági téren pedig még ma is a külső segélyek „lélegeztető gépén" van.
Különösen súlyos gond, hogy az albán és a szerb közösség között mélyül a szakadék. Észak-Mitrovica és környéke gyakorlatilag külön életet él, integrálódva Szerbia gazdasági, infrastrukturális és politikai rendszerébe, nem érintkezve a koszovói intézményrendszerrel. A szerb–albán vagy összeütközések szinte folyamatosak, s már az is eredménynek számít, hogy a komoly erőszakcselekményeket eddig sikerült elkerülni.
Az írást teljes terjedelmében a Magyar Honvéd magazin január 6-án megjelenő számában olvashatják el.
