Központi honvédkórház – múlt, jelen és jövő

„Ha diagnózist próbálunk készíteni a honvédkórház jelenéről, feltétlenül vissza kell tekinteni intézményünk elmúlt évtizedeire is. Ez idő alatt ugyanis a katonaorvosok egész sora lett egyetemi tanár, nemzetközi mércével mérve is elismert szaktekintély, akik hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez." Dr. Hetei Péter orvos dandártábornoknak, a honvédkórház parancsnokának szavait idéztük, aki a napi teendők mellett legfontosabb feladatának tartja, hogy munkatársaival együtt kidolgozza a végre felépülő rangos gyógyító intézmény optimális működését biztosító struktúrát. Õ éppen úgy, mint helyettese, dr. Rókusz László orvos ezredes, klinikai igazgató, nagy tisztelettel gondol vissza azokra a katonaorvos elődökre, tanítómesterekre, akik tehetségükkel és munkásságukkal megteremtették e kórház hírnevét. Az új klinikumok megteremtői közül elsőnek néhai dr. Bernáth Iván orvos ezredest említették, aki a kórház főbelgyógyászaként a vérszegénység és a vasanyagcsere betegségek gyógyítása területén végzett korszakos jelentőségű munkát.

A „nagy trió" – dr. Keleti Béla, dr. Pintér Zoltán orvos ezredesek és dr. Trencsényi Tibor orvos vezérőrnagy – külön méltatást kapott, hiszen ők a sokszor ma is nagyon veszedelmes gyulladások és fertőzések gyógyítása terén végeztek kiemelkedő munkát. A fertőző osztály egykor nemzetközi szintű orvosai nemcsak a gyógyításban jeleskedtek, hanem a tollforgatásban is. Dr. Trencsényi Tibor például negyvenkét évig volt az Orvosi Hetilap főszerkesztője.

A honvédkórház felejthetetlen emlékű orvosai közé tartozik – többek között – dr. Pastinszky István orvos ezredes, a híres bőrgyógyász, dr. Magyar István orvos ezredes, pszichiáter professzor, dr. Kenedi István orvos ezredes, kardiológus, dr. Túri Károly orvos vezérőrnagy, országosan ismert szemész és dr. Farádi László orvos vezérőrnagy, aki visszaemlékezéseit a Diagnózis az életem című könyvében írta meg. A honvédkórház három kiválósága, dr. Zoltán János orvos ezredes, nemzetközi hírű plasztikai sebész, dr. Novák János orvos ezredes, az égési sérüléseket szenvedett betegek gyógyítója és dr. Farkas József orvos vezérőrnagy, a harctereket megjárt traumatológus időnként ma is eljönnek kollégáik közé.

A honvédkórház múltidéző relikviáit gondosan őrzik a csapatmúzeumban, hiszen a hagyományok ápolásával, amint a kórház vezetői elmondták, a szellemi értékekre irányítják a figyelmet.

Hogyan tovább? Manapság ez a kérdés hangzik el legtöbbször a honvédkórházban, és ez nem véletlen, hiszen a gyógyintézet befejezés előtt álló blokkjaiban már ez évben beindul a „nagyüzem". Dr. Hetei Péter elmondta, hogy a már két éve elkezdődött szakmai-szervezeti átalakítások folyamatosan megteremtik a tervezett 560 ágyas új kórházban a magasabb színvonalú gyógyító munka feltételeit. A legjelentősebb vállalkozás a sürgősségi betegellátó osztály felállítása lesz. A rendelőintézet is az új kórházba kerül, a fekvőbeteg- egységekben (Belgyógyászati Intézet, Sebészeti Intézet, Neurológiai és Pszichiátriai Intézet) pedig az ápolás korszerű, matrixkórház jellegű lesz. A szakmai profilok megtartása mellett már összevonták a belgyógyászati osztályokat, a szájsebészetből és a fül-orr-gégszeti osztályokból pedig megalakult a fej-nyak sebészet. Jelentősen fejlődni fog az új kórházban az ér-, valamint a rákbetegségek gyógyítása, és a honvédkórház továbbra is jelentős szerepet vállal a fertőzőbetegségek leküzdésében, valamint a sürgősségi betegellátásban.

S végül, de nem utolsósorban, az új kórház katonaorvosi specialitásai – miközben változatlanul ellát civil betegeket is – megmaradnak, s így a jövőben is magas fokon lesz képes eleget tenni a Magyar Honvédség, valamint a NATO egészségügyi elvárásainak, követelményeinek.

A százhét éves honvédkórház

Az Erdőtelki dűlőnek nevezett városrészen téglafallal körülvett tizenhárom hold területen 1897-ben kezdték meg a pavilonrendszerű helyőrségi kórház építését, amely a mai honvédkórház elődje volt. A két különálló, egyemeletes épületben elhelyezett gyógyító- osztályokon a legtöbb beteg az első, majd a második világháború idején feküdt. A kórházi kapacitást akkor úgy növelték, hogy szükség esetén ideiglenes barakképületeket telepítettek.
A jelenlegi honvédkórház 1947. augusztus 1-jétől lett „Központi Honvédkórház" – és a kiváló felkészültségű honvédorvosok jóvoltából országosan elismert gyógyító intézmény. Az 1956. októberi forradalmi események idején a kórházban 790 sebesültet láttak el. Később a kórház parancsnokát – mai névadóját, dr. Radó György orvos ezredest – ezért bebörtönözték.

A központi honvédkórház 1999-ben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, és az akkor végzett számvetés szerint az elmúlt évszázad során ebben az intézményben egymillió embert gyógyítottak, és több mint 10 millió volt azoknak a száma, akik a járó betegként keresték fel a kórház szakrendelőit.