A brit kormányfő váratlanul Afganisztánba látogatott

David Cameron elmondta: bízik abban, hogy sikerül aláírni a tervezett biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a NATO vezette nemzetközi haderő 2014 végi kivonása után újabb, immár alapvetően kiképzési jellegű nemzetközi misszió indulhasson az országban.

Bár Hamid Karzai afgán elnök segédkezett a megállapodás előkészítésében, később mégsem volt hajlandó aláírni.

A megállapodás létrejötte „nyilvánvalóan" Afganisztánnak, az Egyesült Államoknak és az észak-atlanti katonai szövetségnek is érdekében áll – jelentette ki a szigetország kormányfője a dél-afganisztáni Hilmend tartományban állomásozó brit katonák Camp Bastion támaszpontján.

Cameron hangsúlyozta, hogy országa tartani fogja magát a külföldi erők kivonásának végső határidejéhez, valamint elmondta, „bizonyos abban, hogy néhány megbeszélés után" aláírják az egyezséget.

A miniszterelnök körbejárta a támaszpontot, megreggelizett a katonákkal, megnézett egy labdarúgó mérkőzést az afgán és a brit katonák között, majd helikopterrel ellátogatott a megmaradt négy brit előretolt állás egyikére.

David Cameron elmondta, hogy a brit katonák 2014-ben „felemelt fejjel" mehetnek haza, ugyanis bár nem egy „tökéletes országot" hagynak maguk mögött, fontos megjegyezni, hogy a NATO-misszió célja az afgán biztonsági erők felépítése volt.

„Ez volt a küldetés, és úgy gondolom, ezt teljesíteni is fogjuk, a katonák rendkívül büszkék lehetnek arra, amit tettek" – mondta.

Nagy-Britannia az afganisztáni nemzetközi akció kezdetétől a második legnagyobb kontingenst adja az Egyesült Államok után. London már megkezdte Afganisztánban szolgáló csapatai és hadifelszerelései kivonását. A nyugati erők (ISAF) harcoló alakulatainak távozása 2014-ben fejeződik be.

Karzai nem hajlandó aláírni az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amely szabályozza az amerikai katonai jelenlétet, miután kivonják az országból a NATO 75 ezer békefenntartóját. Már korábban közölte, hogy a megállapodást majd csak a jövő áprilisi elnökválasztás után írja alá az ország új elnöke, mert az afgán vezetés addig újabb feltételeket akar belevenni a szövegbe. Karzai nem indulhat az elnökválasztáson, mert az alkotmány nem engedélyez számára harmadik mandátumot.

A megállapodás aláírásának elmaradása esetén az amerikai erők ugyanúgy maradéktalanul kivonulnának Afganisztánból, mint ahogy azt 2011-ben Irak esetében tették. Kabul számára fontos szempont a mérlegelés során, hogy folytatódjon az évi 15 milliárd dolláros gazdasági és katonai segély folyósítása. Külföldi finanszírozás nélkül a tálibok ellen harcoló afgán hadsereg és rendőrség összeomlana.