A görög parlament jóváhagyta az Észak-Macedóniáról kötött névmegállapodást

A törvényhozás csaknem három napon át vitázott a megállapodásról. Végül szűk többséggel, 153:146 arányban szavazták meg a képviselők. A kormánypártoknak sikerült külső támogató voksokat szerezniük. A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról: a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak). Szkopje már elfogadta az egyezményt.

A Macedóniával évtizedek óta tartó névvitát rendező, történelmi jelentőségű szerződés athéni elfogadása kulcsfontosságú lépés a ratifikációs folyamatban – írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. A megállapodáshoz nagy politikai bátorságra és felelősségvállalásra volt szükség mindkét fél részéről. A lépés példamutató az európai országok közötti megbékélés szempontjából, előmozdítja a nyugat-balkáni térség euroatlanti integrációját – mutattak rá. „Athén és Szkopje együtt új fejezetet nyitottak közös európai jövőnkben" – hangsúlyozta Juncker és Mogherini.

Az Európai Bizottság kezdettől fogva határozottan támogatta a névmegállapodást, Dimitrisz Avramopulosz, a testület migrációs ügyekért felelős görög tagja azonban a hivatalos állásponttal szembemenve a héten problematikusnak és kiegyensúlyozatlannak nevezte az egyezményt. Az Euractiv brüsszeli hírportál cikke szerint nagy lehetett a nyomás Avramopuloszon a pártja, a megállapodást ellenző, ellenzéki Új Demokrácia részéről, amelynek színeiben korábban miniszter volt Görögországban.

A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.