Aggodalom világszerte Phenjan fenyegetései miatt

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy csütörtök esti nyilatkozatban Észak-Koreát eddigi politikájának megváltoztatására szólította fel. A dél-koreai diplomata arra figyelmeztette Phenjant, hogy az atomfegyver – mint fogalmazott – nem játékszer. A főtitkár aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Koreai-félszigeten olyan válság alakulhat ki, amely beláthatatlan következményekkel jár majd. Ban Ki Mun a szemben álló feleket a feszültség enyhítésére szólította fel.

A japán kormányszóvivő csütörtöki bejelentése szerint Tokió „felkészült a legrosszabb eshetőségre" is Phenjan folyamatos fenyegetései és provokációi fényében. Az esetleges rakétakilövéssel kapcsolatban Onodera Icunori nemzetvédelmi miniszter csütörtökön leszögezte: Japán „felkészül a válaszadásra".

Az orosz külügyminisztérium szerint Észak-Korea viselkedése jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy újrakezdjék a félsziget nukleáris leszereléséről szóló hatoldalú tárgyalásokat. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő csütörtökön közölte: elfogadhatatlan, hogy Észak-Korea semmibe veszi az ENSZ határozatait. Az észak-koreai vezetés döntése, hogy folytatja a nukleáris fegyverkezést, „jelentősen megnehezíti, sőt gyakorlatilag teljesen be is fagyaszthatja" a hatoldalú tárgyalások folytatását – mondta a szóvivő.

A Koreai-félsziget atommentesítéséről 2003-ban kezdett hatoldalú tárgyalásokat a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország. Az egyeztetések többször is megszakadtak, legutóbb Phenjan vonult ki a tárgyalásokról 2009 áprilisában.
Peking nem hajlandó küldöttet meneszteni Phenjanba, ahol pedig szívesen fogadnának egy magas rangú kínai kormányzati tisztviselőt – derült ki csütörtöki kínai sajtóértesülésekből.
Az észak-koreai diplomácia állítólag többször is jelét adta, hogy fogadnák Kína miniszterhelyettesi szintű küldöttjét, de Peking elhárította a kérést, mondván, először Phenjan küldje el képviselőjét – tudta meg több forrásból is a Csunan Ilbo dél-koreai lap Pekingben.

Egy esetleges észak-koreai támadás Dél-Korea, Japán, vagy az Egyesült Államok valamely szigete ellen nem a phenjani haderő képességén, hanem azon múlik, hogy az ország vezetője milyen erősnek érzi saját támogatottságát – jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Isaszegi János hadműveleti szakértő. Függ továbbá a belső szociális feszültségek alakulásától, valamint attól is, hogy Phenjan „zsarolási taktikájának" eredményeként milyen felajánlásokat tesznek Kim Dzsong Un számára a nemzetközi politika szereplői – tette hozzá. Isaszegi János szerint ha ezzel a „zsarolással" nem sikerül eredményt elérnie, és a belső feszültségek kiéleződnek, elképzelhető hogy egy „labilis vezető" a rakétatámadás megindítása mellett dönt.

A nyugállományú vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár az MTI-nek adott interjúban elmondta, Észak-Korea egy nagyon zárt és titokzatos ország, de annyit tudni lehet, hogy ha az aktív és a tartalékos haderőt is beleszámolják, akkor több mint 1,2 milliós fővel a világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkezik. Ez a létszám nem csak arra elég, hogy a Dél-Koreával közös 238 kilométer hosszú fegyvermentes övezetet elfoglalja, hanem arra is, hogy másik irányba, akár Japán, akár az Egyesült Államok szigetei, Hawaii, vagy Guam ellen hadakozzon – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint nincsenek hivatalos bizonyítékok arra, hogy Észak-Korea valóban rendelkezne atomfegyverrel.

Isaszegi János hangsúlyozta, hogy az ENSZ szerepe is nagyon fontos. Az amerikai haderő ugyanis ENSZ-mandátumot is teljesít, az ENSZ BT korábbi határozata alapján az amerikai kontingens és annak parancsnoka, egyúttal az ENSZ koreai missziójának a vezetője is. Amennyiben Észak-Korea részéről támadás éri Dél-Koreát, azzal hivatalos támadás éri az ENSZ hivatalos kontingensét és misszióját is, ami felhatalmazás jelenthet a válaszcsapásra is.