Aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést

A kétoldalú megállapodást Hanif Atmar afgán nemzetbiztonsági tanácsadó és James Cunningham, az Egyesült Államok kabuli nagykövete írta alá a dél-ázsiai ország fővárosában, egy nappal Asraf Gáni, a nemrégiben megválasztott új afgán elnök beiktatása után. Atmar ezzel egy időben a NATO-val is aláírt egy hasonló megállapodást, amely megadja a felhatalmazást a katonai szövetség Afganisztánban maradásához.
Az elnöki palotában tartott rendezvényt a helyi tévécsatornák élőben közvetítették.

Az államfő az aláírást követően hangsúlyozta, hogy Afganisztán „független országként, a nemzeti érdekeket követve írta alá a megállapodást a nép biztonsága és virágzása, valamint a térség és a világ stabilitása érdekében".

Az év végére megszűnik a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő, az ISAF harci bevethetősége, amelyre a korábbi megállapodások vonatkoztak. Január elsejétől kisebb fokú bevethetőségre (“resolute support"), az afgán biztonsági erők támogatására és kiképzésére kell zökkenőmentesen áttérni, ehhez szükségesek az új szerződések.

A kedden aláírt dokumentumokban konkrétan a NATO-val kötött úgynevezett haderőstátus-szerződésről (Status of Forces Agreement, SOFA) és az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú biztonsági szerződésről (BSA) van szó. Mindkettő fő pontja a külföldi katonák mentesülése az afgán igazságszolgáltatás alól, hogy ne lehessen a saría (iszlám jog) alapján elítélni őket, hanem Afganisztánban elkövetett bűncselekmény esetén hazájukban legyenek bíróság elé állíthatók.

A NATO-val kötött megállapodástól eltérően a biztonsági szerződés lehetővé teszi az amerikaiak számára, hogy terrorellenes műveleteket hajthassanak végre, például az al-Kaida terrorhálózat ellen, az ilyen bevetésekhez azonban minden esetben szükség van az afgán fél beleegyezésére. A haderőstátus-szerződés bevett gyakorlat a NATO külföldi bevetéseinél.

E dokumentumok aláírása híján veszélybe került volna a külföldi csapatok kivonása Afganisztánból az év végéig.

Gáni elődje, Hamid Karzai nem volt hajlandó aláírni ezt a szerződést, amely pedig azért fontos, mert decemberben lejár az amerikai és a szövetséges csapatok afganisztáni állomásoztatásának mandátuma, és a NATO harci küldetésének lejárta után az erősen lecsökkentett létszámú amerikai és más erőknek az országban maradásához új jogi felhatalmazásra lesz szükségük.

A biztonsági szerződés értelmében 2015-ben is az országban marad 12,5 ezer külföldi, köztük 9800 amerikai katona, akik főleg az afgán biztonsági erők kiképzésével, tanácsadással fognak foglalkozni és támogatást nyújtanak a helyi fegyveres szerveknek. Jelenleg mintegy 41 ezer NATO-katona állomásozik Afganisztánban, 2012-ben még 130 ezer volt a létszámuk.

Karzai kapcsolata az utóbbi években jelentősen megromlott az amerikai vezetéssel, szakértők szerint azonban a két ország közötti viszony számottevően javulhat az új elnök beiktatása után. A volt államfő azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „a saját érdekeit követve" akart háborút indítani Afganisztánban.

A tálibok kedden elítélték és az Egyesült Államok „aljas tervének" nevezték a biztonsági szerződést, amelyet szerintük Washington arra akar felhasználni, hogy irányítsa Afganisztánt.