Az atomalku vitarendezési mechanizmusának beindítását fontolgatja Párizs

„Kéthavonta rendre újabb csorbát szenved az Iránnal kötött megállapodás, így mára – nagyon világosan megmondom – elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy fontolóra vesszük a megállapodásban szereplő vitarendezési mechanizmus aktiválását" – jelentette ki Le Drian parlamentben mondott beszédében.

Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben hat nagyhatalom és Teherán között megkötött nukleáris egyezményből, és újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben. Teherán ez után egy évvel jelentette be, hogy ő sem fogja betartani a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ha a szerződés többi aláírója nem ellensúlyozza az amerikai büntetőintézkedések káros hatásait. Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország továbbra is az egyezmény megmentésén fáradozik. Az európai hatalmak eddig tartózkodtak a vitarendezési mechanizmus beindításától, attól tartva, hogy ez további kerékkötője lehet a feszültségek csökkentését szolgáló – a mindenekelőtt Franciaország által folytatott – diplomáciai közvetítési erőfeszítéseknek.

Le Drian felidézte, hogy Franciaország több kezdeményezést is tett, amelyek visszafelé sültek el, részben mert Iránban francia állampolgárokat vettek őrizetbe, illetve mivel iráni erők a közel-keleti térségben, elsősorban Szaúd-Arábia ellen támadásokat hajtottak végre. A francia diplomácia vezetője megjegyezte, hogy a kormányellenes iráni tüntetések hordereje és a hatóságok válasza szintén akadályozták azokat az erőfeszítéseket, amelyek a feszültséget hivatottak oldani Teherán és Washington között. „Mindez, úgy tűnik, az Egyesült Államokat igazolja a maximális nyomásgyakorlásban, tekintve Haszan Róháni elnöknek és Ali Hamenei ajatollahnak, az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjének tüntetőkkel szemben tanúsított viselkedését" – vélekedett Le Drian.

Az egyezmény részes államainak képviselői december 6-án találkoznak Bécsben, hogy megoldást találjanak a helyzetre. Az atomalku vitarendezési mechanizmusában a megállapodásban részes egyik fél a vita tárgyát az Irán, Kína, illetve a három európai ország és az EU képviselőiből álló Közös Bizottság elé terjeszti, és ha testület nem tud dűlőre jutni az ügyben, a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerül. A snapback néven ismert rendelkezés értelmében amennyiben az ENSZ BT 30 napon belül nem szavaz az Iránnal szembeni szankciók további felfüggesztéséről a világszervezet korábbi határozataiban elrendelt büntetőintézkedések ismét hatályba lépnek.