Békét kötött a kolumbiai kormány a gerillákkal

„A kormány és a FARC delegációja végleges megegyezésre jutott a konfliktus rendezési tervének minden pontjáról és a tartós béke megteremtéséről Kolumbiában" – áll a közös nyilatkozatban.

Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált a megállapodáshoz a kolumbiai elnöknek.

A békemegállapodást a felek szeptemberben írják alá, és annak főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik.

Ezzel végéhez érhet Latin-Amerika legrégebbi fegyveres konfliktusa.

Az ország biztonsági erői, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ezren haltak meg, és több mint ötmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok 1964-es kirobbanása óta.

A megállapodásban, amelynek végleges szövegét még közzé kell tenni, a kormány kötelezettséget vállalt egy széles körű földreform végrehajtására, kábítószer-ellenes stratégiájának átalakítására, a lázadók politikai életbe integrálására, valamint a konfliktus áldozatainak kárpótlására és az állami intézmények működésének kiterjesztésére az ország hagyományosan elhanyagolt térségeibe.

Az utóbbi napok folyamatos egyeztetésein kidolgozott megállapodás részletei azonban egyelőre nem ismeretesek, mivel a kubai–norvég nyilatkozat elsősorban a tárgyalások lezárásának méltatására összpontosít.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök egykori konzervatív szövetségesei és egyes emberi jogi csoportok korábban élesen bírálták a megállapodástervezet egyik kulcselemét, amelynek értelmében a bűntetteiket beismerő gerillák mentesülnek a börtönbüntetés alól, és legfeljebb nyolcévi büntetésüket a konfliktus sújtotta települések újjáépítésének segítésével róhatják le.

Egy másik „béka", amelyet Santos elnök szavai szerint még le kell nyelniük, hogy a törvényhozásban helyet kapnak majd volt lázadó vezetők az általuk később megalakítandó politikai mozgalom képviseletében.

A békemegállapodás népszavazási jóváhagyása sem garantált.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a kolumbiaiak többsége leginkább „narkóterroristáknak" tekinti a FARC lázadóit az ország kokainkereskedelmében betöltött kulcsszerepük miatt, amelyért a szervezet vezetőit vád alá is helyezték az Egyesült Államokban. A FARC hívei pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hidegháború korabeli nézetükhöz, hogy a kolumbiai politikai és gazdasági elit tagjai valójában az Egyesült Államok szolgálatában álló oligarchák.