Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Brit-török együttműködés az Iszlám Állammal szemben

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. december 10. 20:42

Az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet soraiban harcoló külföldiekkel kapcsolatos információ-megosztás fokozásáról állapodott meg David Cameron brit miniszterelnök török kollégájával, Ahmet Davutogluval kedden Ankarában.

Cameron a két kormányfő találkozóját követően úgy fogalmazott, hogy „egy közös ellenséggel, a szélsőséges terrorizmussal" küzdenek országaik. Ezért úgy határoztak, hogy fokozzák az információk megosztását az olyan külföldiekről, akikről feltételezhető, hogy az Iszlám Államhoz vagy más radikális fegyveres csoporthoz való csatlakozás vágyától vezérelve a szíriai és iraki hadszíntérre utaznak. Ugyanígy tesznek azokkal kapcsolatban, akik haza akarnak térni azután, hogy harci cselekményekben vettek részt a két konfliktus sújtotta közel-keleti országban.

A brit rendőrség szerint az ország nagyjából 500 polgára harcol Szíriában vagy Irakban az Iszlám Állam soraiban. Emiatt a brit kormány nemrégiben a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet.

A „súlyos" kockázatra figyelmeztető riasztási szint a hivatalos meghatározása szerint azt jelzi: „nagyon valószínű", hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri. David Cameron az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása. Az egyik fő aggodalom, hogy a szélsőségesek oldalán harcolt emberek hazatérve terrorcselekményeket követhetnek el.

A brit miniszterelnök kedden Ankarában azt is közölte, hogy az IÁ legyőzésére, illetve a térség stabilitásának megteremtésére vonatkozó hosszú távú stratégiáról is egyeztettek török kollégájával.

Davutoglu azt hangoztatta, hogy „egy országot sem aggaszt annyira a szíriai és iraki terrorizmus, mint Törökországot". Ugyanakkor a Cameronnal közös sajtótájékoztatóján nem kívánta kommentálni azon sajtóértesülést, miszerint Törökország októberben egy fogolycsere keretében átadott két fogságba ejtett brit harcost az Iszlám Államnak.

Törökországot korábban sok burkolt és nyílt bírálat érte nyugati államok és a kurdok részéről, amiért nem lép fel katonai erővel a határa közvetlen közelében harcoló Iszlám Állam ellen. Elemzők szerint ennek oka, hogy az IÁ tevékenysége bizonyos szempontból a szíriai rezsim megdöntését akaró, de a kurdok megerősödésében ellenérdekelt Ankara malmára hajtja a vizet.