Egy asztalhoz ülhetnek ázsia vezető hatalmai

A találkozótól sokan a Kelet-Ázsia három legnagyobb gazdasága közötti együttműködés fellendülését remélik. A három ország kapcsolata néhány évvel ezelőtt romlott meg az egyre élesedő területi viták miatt, valamint amiatt, hogy Peking és Szöul szerint a tokiói kormány megpróbálja kisebbíteni a 20. század első felében a térség jelentős részét lerohanó és gyarmati sorba hajtó szigetország történelmi bűneit. Az újság értesülései szerint a csúcsértekezletet valamikor szeptember és november között tartanák meg, és az arra is alkalmat teremthetne, hogy Abe Sindzó japán kormányfő és Pak Gun Hje dél-koreai elnök külön megbeszélést folytasson.

A két politikus még nem tartott kétoldalú tárgyalást azóta, hogy 2012-ben, illetve 2013-ban hivatalba lépett.
Kisida Fumio japán és Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter várhatóan a hétvégén megerősítik a tervezett találkozóról szóló híreket.

Jun vasárnap Tokióba látogat, a Reuters brit hírügynökség ennek kapcsán megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben nem járt dél-koreai külügyminiszter a japán fővárosban.
Kína és Japán között 2011 óta fagyos a viszony egy apró, lakatlan kelet-kínai-tengeri szigetcsoport vitatott hovatartozása miatt. Az utóbbi években a szigetek körül gyakran nézett egymással farkasszemet a két ország parti őrsége, a japán légierő pedig a hidegháborús években tapasztaltnál is gyakrabban riasztotta harci repülőit kínai vadászgépek elfogására.

A japán–kínai viszony azonban valamelyest javult, amióta Abe tavaly novemberben, majd áprilisban is találkozott Hszi Csin-ping kínai államelnökkel.