Feszültséggel terhes időkben a párbeszéd fontosabb, mint valaha

Stoltenberg elmondta, a NATO azért kezdeményezte Oroszországgal a tanácsülést öt hónappal a legutóbbi tárgyalásokat követően, hogy az európai biztonsági helyzetről egyeztessenek.
Tájékoztatása szerint őszinte és érdemi vitát folytatott a NATO és Oroszország a közös biztonság fontos kérdéseiről. Stoltenberg ugyanakkor elmondta, hogy az ukrajnai helyzet megítélésében gyökeresen eltértek az álláspontok.
A Kelet-Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki és hangsúlyozta, a NATO továbbra is elkötelezett a párbeszéd mellett és nyitva tart minden kommunikációs csatornát az álláspontok közelítése érdekében.
A katonai szövetség kinyilvánította támogatását Ukrajna önállósága és területi integritása mellett.

A NATO sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését – húzta alá.
Hozzátette, az elmúlt hónapokban mindkét harcoló fél számtalan esetben sértette meg a tűzszüneti megállapodást, nem riadtak el a tiltott nehézfegyverek használatától sem, valamint nemzetközi megfigyelők is többször célponttá váltak.
A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz. Oroszországnak jelentős felelőssége van e tekintetben – mondta a főtitkár. A minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé – tette hozzá
Stoltenberg kiemelte, a jó viszony kialakítása és a párbeszéd fenntartása érdekében az észak-atlanti szövetség folytatja vállalt kötelezettségei végrehajtását és fokozza katonai műveleteinek átláthatóságát.
Mivel a hadgyakorlatok átláthatósága elengedhetetlen, valamennyi NATO-szövetséges állam és Oroszország megerősítették a korábbi megállapodásban foglaltakat, amelyek szerint eleget tesznek a nemzetközi megfigyelők meghívásának és a bejelentési kötelezettség gyakorlatának az európai katonai tevékenységek esetén – tette hozzá a főtitkár.

Stoltenberg kijelentette, a NATO nem törekszik konfrontációra és senkire sem jelent veszélyt. Minden tevékenysége – beleértve a keleti jelenlét erősítését – védekező jellegű, arányos és összhangban van a nemzetközi kötelezettségekkel.
A NATO célja, hogy megvédje a szövetségeseit, hogy megelőzze a konfliktusokat és megőrizze a békét – tette hozzá Stoltenberg.

Közel kétéves szünet után hétfőn harmadik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. Diplomaták szintjén utoljára 2016 áprilisában beszélt egymással az észak-atlanti szövetség és Oroszország, előtte a dialógust – 2014 júniusa óta – az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették.
A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van, plusz Oroszország.