Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Fokozzák katonai együttműködésüket az észak-európai országok

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. november 14. 18:11

Fokozza a katonai együttműködését nyolc észak-európai ország, hogy ellensúlyozza az orosz aktivitás növekedését a térségben – jelentették be november 13-án, csütörtökön Oslóban.

A skandináv országok, a balti köztársaságok és Nagy-Britannia védelmi minisztere a norvég fővárosban megállapodott, hogy több hírszerzési információt osztanak meg egymás között, és kiszélesítik a határokon átnyúló légi gyakorlatozást, miután az ukrajnai válság kiélezte a feszültségeket Oroszország és a Nyugat között.

Michael Fallon brit védelmi miniszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország „rendszeresen semmibe veszi a nemzetközi repülési szabályokat", és igyekszik megfélemlíteni más államokat azzal, hogy akár Írországig és Portugáliáig küld sugárhajtású harci repülőgépeket.

„A NATO több mint száz esetben mért be ilyen gépeket az idén, ami háromszor annyi, mint tavaly, noha az év még nem is ért véget" – mondta Fallon. „Nem fogjuk megengedni az oroszoknak, hogy elárasszák a légterünket" – tette hozzá.

A miniszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia felajánlotta: 2015-ben kiterjeszti Typhoon típusú harci repülőgépei járőrözését a balti térségre.

Ine Eriksen Söreide norvég védelmi miniszter közölte: mindannyian egyetértettek abban, hogy „Oroszország lépései (Ukrajnában) teljességgel elfogadhatatlanok, és megsértik a nemzetközi jog alapelveit". Hozzátette, hogy noha nagyobb orosz légi aktivitást tapasztaltak, „nem látnak közvetlen fenyegetést Oroszország részéről".

Az új tervek között van, hogy a Finnország, Svédország és Norvégia között már létező katonai légi kiképzési együttműködést kiterjesztik Dániára, s ezzel az egész észak-európai légtérre. A NATO pedig segíteni fog a balti köztársaságoknak a katonai képességeik javításában. Ezek az országok különösen sérülékenynek érzik magukat azóta, hogy Oroszország márciusban bekebelezte a Krímet.

„Az Ukrajna elleni katonai agressziót nagyon kevés politikus látta előre. A riasztási idő gyakorlatilag nullára csökkent" – jelentette ki Sven Mikser észt védelmi miniszter.

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető véleményével, amely szerint új hidegháború fenyeget Ukrajna miatt, Fallon a következőket mondta: „Az teljesen világos, hogy a kapcsolatok új szakaszában vagyunk Oroszországgal. Oroszország kilépett a nemzetközi jog keretei közül".