Folytatódott az auschwitzi lágerőr pere

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon zajló per második tárgyalási napján tartott meghallgatásán azt mondta, hogy azokban a hónapokban már nem tartozott a feladatai közé a foglyok csomagjainak őrzése, mert előléptették, így csak három alkalommal végzett ilyen tevékenységet, amikor másokat helyettesített a vasútállomás úgynevezett rámpáján.
Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyar zsidót hurcoltak.

A vádhatóság szerint Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. A vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek.
A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, a bennük talált pénzt bevételezte és Berlinbe küldte az SS illetékeseinek.
Oskar Gröning kedden, az első tárgyalási napon tett nyilatkozatában azt mondta, erkölcsileg bűnrészes a megsemmisítő tábor üzemeltetésében, és ezért bocsánatot kér, de ügyének büntetőjogi vonatkozásait a bíróságnak kell megítélnie.

A 93 éves férfi szerdán a tanácsvezető bíró kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, hogy 1940-ben, 19 évesen azért jelentkezett az SS-be, mert vonzotta, hogy a szervezet a hadsereg felett álló kasztot alkot, de azt nem tudta, hogy mivel foglalkozik.
Auschwitzról azt gondolta, hogy egy olyan átnevelő tábor, mint sok másik. A lágerbe 1942-ben helyezték több társával együtt. Előtte egy titkos berlini eligazításon csupán azt közölték velük, hogy kényelmetlen feladat vár rájuk, amelyet azonban a végső győzelem érdekében el kell végezni. Az áthelyezés előtt titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk.
Arról a helyszínen, az első este szerzett tudomást, hogy Auschwitz-Birkenau megsemmisítő tábor. A helyi SS-tagok először csodálkoztak. „Nahát, ti nem is tudjátok ezt? Aztán elmondták, hogy a munkaképtelen személyeket – szaknyelvi kifejezéssel – elintézik" – mondta Oskar Gröning a bíróságon a Bild online kiadásában megjelent beszámoló szerint.
Hozzátette, a gázkamrák és a krematóriumok kapacitása igen korlátozott volt, de a helyiek „dicsekedtek, hogy 24 óra alatt el tudnak intézni 5 ezer halottat".

Oskar Gröninget a tábor „devizaosztályára" helyezték. Egyebek között elmondta, hogy Auschwitz félelemmel töltötte el, és 1942 novemberében a rámpán szolgálatteljesítés közben rendkívüli élményben volt része. A hátrahagyott hulladék között felsírt egy csecsemő, mire egy szakaszvezető odalépett, felkapta a csecsemőt és egy teherautónak csapta.
„A sírásnak vége szakadt. A szívem megállt" – mondta a vádlott, kiemelve, hogy addig Adolf Hitler náci vezető elkötelezett híve, azaz „Adolf-hű" volt, de akkor „világok törtek össze" benne és másnap kérte az áthelyezését a frontra. Kérelmét azonban csak 1944 októberében teljesítették.
Ügyvédje szerint az Auschwitz könyvelőjének is nevezett vádlott nem vett részt gyilkosságban, és a jelenlét a haláltáborban nem elégséges ahhoz, hogy elmarasztalják a terhére rótt bűncselekményekben. A vádhatóság szerint viszont az Auschwitz-Birkenauban kifejtett tevékenységével hozzájárult a legyilkolt foglyok halálához, anélkül is, hogy aktívan közreműködött volna emberölésben.

Oskar Gröninget legkevesebb 3 év szabadságvesztésre ítélhetik. A bíróság 27 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót július végére. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.