Harminchárom albánt ítéltek hosszú börtönbüntetésre terrorizmus miatt Macedóniában

Az ügyészség mind a 37 vádlott számára életfogytig tartó büntetést követelt, a bíróság viszont tizenhárom vádlottat 40 évnyi, hatot 20 évnyi, egyet 18 évig terjedő, további hatot pedig 12-14 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, négy vádlottat felmentett. Az ítélethirdetéskor a vádlottak nem tartózkodtak a teremben, ugyanis az albán himnusz éneklésével, valamint a macedóniai albánok egykori gerillahadserege, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevének skandálásával zavarták a bíró munkáját, ezért kivezették őket.
A férfiak 2015 májusában az észak-macedóniai Kumanovóban támadtak rá a rendőrökre a város albán negyedében. A tűzharc halálos áldozatai közül nyolc rendőr, tíz pedig a fegyveres csoport tagja volt.

A vádirat szerint az albán fegyveres csoport egyes tagjai a szomszédos Koszovóból érkeztek Macedóniába, ahol helyi albánokkal közösen azt tervezték, hogy észak-macedóniai kormányépületekre támadnak. A csoport egy határőrállomás kirablásakor szerzett fegyvereket, és akkor támadt a rendőrökre, amikor azok házkutatást tartottak Kumanovo albánok lakta részében.
Évek óta ez volt a legvéresebbnek számító összecsapás a nyugat-balkáni országban, mintegy egy tucat épület semmisült meg a gránátoktól és a lövésektől.
Ezt megelőzően 2001-ben a macedón fegyveres erők hat hónapon keresztül csaptak össze a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg gerilláival, akik szélesebb jogköröket követeltek az albán kisebbségnek.

A harcoknak a nyugati közvetítéssel tető alá hozott ohridi békemegállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. Bizonyos feszültség azonban azóta is fennmaradt, viszont a jelenlegi kormány az albán kisebbség jogainak további bővítését – például az albán nyelv hivatalossá tételét – jelentette be.
A 2,1 milliós Macedónia lakosságának körülbelül egyharmada albán nemzetiségű.