Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kerry szerint nagy kihívás Észak-Korea nukleáris programja

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2016. január 28. 10:38

Észak-Korea nukleáris programja „nagy kihívást jelent” a globális biztonságra – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter január 27-én, szerdán Pekingben, ahol kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásokat.

A helyi média beszámolója szerint a fő téma – a várakozásoknak megfelelően – Észak-Korea megfékezése és a dél-kínai-tengeri helyzet rendezése volt.

Phenjan nukleáris programjával kapcsolatban Kerry a washingtoni álláspontot ismételte meg. A programot a globális biztonságot fenyegető kihívásnak és az Egyesült Államok biztonságát érintő egyik legfontosabb ügynek nevezte.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai újabb Phenjant elítélő határozatról egyeztetnek, de a dokumentum megszövegezésében, a szankciók erősségében egyelőre nincs egyetértés a keményebb fellépést szorgalmazó Egyesült Államok és az állandó tagként ugyancsak vétójoggal bíró Kína között.

Pekingi vélemény szerint Phenjan sarokba szorítása nem hozna kedvező eredményt. Kínai szakértők azt hangoztatják, hogy előrelépést Phenjan és Washington párbeszéde hozhatna a katonai fenyegetés helyett.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi látogatással, illetve a Phenjanra nehezedő nyomás fokozását célzó amerikai szándékkal kapcsolatban úgy vélte, ésszerűtlen azt várni, hogy Észak-Korea egyedül Kína nyomására felhagy atomprogramjával, miközben az Egyesült Államok hidegháborús mentalitással közelít hozzá. A cikk megállapítja, Peking és Phenjan kapcsolatában nem úgy mennek a dolgok, hogy utóbbi az előbbi tanácsait követi.

Vang Jivel folytatott tárgyalásán Kerry arról is beszélt, hogy hazája és Kína együttműködésében az éghajlatváltozástól az iráni nukleáris kérdésen át a terrorizmus elleni küzdelemig több fontos témában haladást ért el. Egyúttal úgy vélte, hogy a dél-kínai-tengeri nézeteltérések, területi viták tisztázásában, az ottani feszültség csökkentésében szintén előrelépésre lenne szükség.

Washington rossz szemmel nézi, hogy Kína több, a felügyelete alá tartozó, vitatott hovatartozású zátonyt feltöltött és gyakorlatilag szigetté változtatott, e területeken infrastruktúrát, köztük leszállópályákat épített, és katonai védelemmel látta el őket. Peking ezeket a szuverenitása alá tartozó területnek tekinti, és vitáit a térség érintett országaival kívánja rendezni. Washington viszont a szabad hajózhatóság veszélyeztetését látja bennük, amit Peking elutasít.