Mogherini döntést vár a földközi-tengeri katonai misszió létrehozásáról

„Miután ma meghozzuk a döntést, az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg határozatot hoz a(z ENSZ Alapokmány) hetedik fejezet értelmében" – fogalmazott Mogherini a brüsszeli tanácskozásra érkezve. A szóban forgó nemzetközi jogi dokumentum arról szól, hogy a béke veszélyeztetése esetén a Biztonsági Tanács (BT) akár katonai intézkedéseket is elrendelhet.
A BT-ben vétójoggal rendelkező oroszok eddig azt jelezték diplomáciai úton, hogy nem adnák meg a BT-felhatalmazást az uniós haditengerészeti művelethez.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a brüsszeli eszmecserére érkeztekor úgy vélekedett, hogy egyelőre korai lenne uniós katonai misszióról beszélni, „most még csak felderítő műveletről van szó".
Mogherini hivatala olyan elképzelést dolgozott ki, amelynek alapján a tagországok haditengerészeti erőket vetnének be az Észak-Afrikából Európába tartó, egyre növekvő nagyságrendű menekülthullám megfékezése érdekében. Immár nem csupán azokat mentenék, akik lélekvesztőiken bajba kerülnek az olasz partok közelében, hanem igyekeznének megsemmisíteni az embercsempészek hajóit is, mielőtt azok útnak indulhatnának.
Ez azonban együttműködést tenne szükségessé Líbiával, ahonnan a legtöbb ilyen hajó nekivág a tengernek, márpedig Líbiában nem létezik megszilárdult államhatalom, csupán egymással harcoló erőközpontok vannak.

Azt a térséget, amely az embercsempészek – nem kis részben Kadhafi volt diktátor egykori titkosszolgálati emberei – legfőbb tevékenységi területének számít, olyan erőközpont tartja a hatalma alatt, amely – szemben az EU által hivatalosan elismert rivális erőközponttal – hallani sem akar az unióval való ilyen jellegű együttműködésről.

Ha a védelmi és a külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén BT-felhatalmazás hiányában is hivatalosan kimondanák a tengeri katonai művelet létrehozását, akkor azzal kijelölnék a művelet – minden bizonnyal olaszországi – főhadiszállását, és kineveznék – minden bizonnyal olasz – parancsnokát, és megkezdődhetne az „erők generálása" vagyis tényleges haditengerészeti kapacitásoknak a művelet alá rendelése. Amíg azonban a politika nem adja meg a zöld jelzést a katonai tervek végrehajtásához, addig nem adható ki a tűzparancs, és e művelet keretében – az EU által eddig is végzett járőrözés és a hajótörött menekültek mentése mellett – legfeljebb hírszerzési értesülések gyűjtését kezdhetik el. Erre utalt nyilatkozatában a svéd védelmi tárca irányítója.

A délelőtt kezdődött brüsszeli tanácskozáson jelen van Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ő érkezésekor azt közölte, hogy az atlanti szövetség szükség esetén kész segítséget nyújtani az EU-nak a katonai művelethez, de egyelőre ilyen irányú kérést nem kapott.
„A NATO üdvözli, hogy az EU átfogó választ akar adni a menekülttragédiákra" – mondta Stoltenberg.

A tanácskozáson Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Szabó László, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes képviseli.