Műemlékvédők szerint a terroristák „véres régészeti műtárgyakból” finanszírozzák magukat
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2015. május 15. 15:28Lopott, „véres régészeti műtárgyak” értékesítésével az Iszlám Állam terrorszervezet sokszor darabonként egymillió dollárt keres, s az így felhalmozott pénzmennyiség a „gyilkoláshoz és pusztításhoz” szükséges anyagiak jelentős részét fedezi – jelentette ki Peter Herdrich, a közel-keleti műemlékpusztításokra válaszul Kairóban tartott nemzetközi konferencia moderátora május 14-én, csütörtökön.
„Ma véres régészeti műemlékekről kell beszélnünk, amelyek forrásának lekövetése a halálhoz, a pusztításhoz, a Dáeshez vezet" – folytatta, az Iszlám Állam eredeti nevének arab lerövidítését használva.
Háborús bűnnek nevezte a régészeti emlékek lerombolását és kifosztását az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója, Irina Bokova a „Veszélyben a kulturális javak" címmel rendezett, kétnapos konferencia szerdai megnyitóján.
A térség érintett országai között említették Egyiptomot is. A konferencia szervezői szerint a 3 milliárd dollárt is elérheti azoknak az Egyiptomból kikerült műemlékeknek az értéke, amelyeket a Mubarak-rezsimet megdöntő népfelkelés óta eltelt négy évben „termeltek ki" illegális régészeti lelőhelyekről.
Ali Ahmed Ali, az említett műemlékek visszaszerzéséért felelős egyiptomi hatósági testület igazgatója elmondta, hogy a „csempészmaffia" által gyakran megcsonkítva kijuttatott, hamis dokumentációval ellátott tárgyak sokszor neves aukciós házakban cserélnek gazdát.
A “végső felhasználók" között említette a budapesti Szépművészeti Múzeumot is. Ali szerint a múzeum tulajdonában van több, „egyértelműen lopott" műtárgy is, amelyeket 2001-ben juttattak ki az országból.
A tavaly kirobbant üggyel kapcsolatban a magyar fél akkor úgy nyilatkozott, hogy a műtárgyakat minden szempontból törvényesen vásárolták egy londoni műkincskereskedő cégtől.
Az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője, Mamdúh ed-Damáti záróbeszédében az illegális műemlék-kereskedelemben való részvétel tiltásáról szóló államközi megállapodások mellett szállt síkra, és az áthágásokért járó büntetések szigorítását követelte a nemzetközi közösségtől.