NATO: jól halad a Készenléti Akciótervben foglaltak megvalósítása

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2016. február 10. 18:24

Fontos előrelépésként értékelte a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezletének első tárgyalási fordulóját a szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg szerint a 2014-es walesi csúcson elfogadott döntések megvalósítása jó ütemben halad. (Kiküldött tudósítónk jelenti!)

Brüsszelben tanácskoznak február 10-11-én az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének védelmi miniszterei. Mint a tanácskozás első szakaszát összefoglaló sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára elmondta, a védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy a szövetség keleti tagállamaiban fokozott jelenlétre van szükség, méghozzá többnemzeti keretek között. Ennek célja, hogy a NATO világossá tegye: ha egyetlen szövetségest is támadás ér, azt az egész észak-atlanti közösség elleni lépésként értékelik, és ilyen esetben a teljes szervezet is egységesen válaszol majd. Jens Stoltenberg hozzátette: a fentieket illetően egyfajta rotációs megoldást képzelnek el, és gyakorlatok sorával támogatják majd meg az átcsoportosításokat. Utóbbiakat természetesen a megfelelő logisztikai és infrastrukturális lépések is követik majd, a pontos részletekről tavasszal kezdődnek majd az egyeztetések.

Rugalmas, alakítható képességek

A főtitkár kiemelte: számos szövetséges fejezte ki abbéli szándékát, hogy mindenképpen részt szeretnének venni a szóban forgó tevékenységekben. Az Egyesült Államok máris konkrét tervekkel rendelkezik arra vonatkozólag, milyen módokon és formában növeli majd európai jelenlétét: mint arról már beszámoltunk, Ash Carter amerikai védelmi miniszter a héten jelentette be, hogy a Pentagon 3,4 milliárd dollárra, a korábbi összeg négyszeresére kívánja emelni az Európában állomásozó amerikai fegyveres erőkre fordítandó összeget. Jens Stoltenberg elmondta: a júliusi varsói csúcson a NATO további döntéseket hoz majd a kérdésben. E változások állnak a középpontban azon adaptációs folyamatban, amelynek révén a szövetség alkalmazkodik a megváltozott, több kihívást rejtő nemzetközi biztonsági környezethez. A NATO erősíti a kibervédelmi képességeket is, illetve általánosságban véve a hibrid hadviseléssel szemben is rugalmasabb fellépésre van szükség. „Elrettentési és védelmi képességeinknek rugalmasnak, alakíthatónak kell lennie" – szögezte le a főtitkár. „Képesnek kell lennünk válaszolni a különböző fenyegetések teljes spektrumára, érkezzenek ezek akárhonnan, államoktól vagy nem állami szereplőktől, esetleg olyan nem állami szereplőktől, amelyek államokra jellemző aspirációkkal rendelkeznek."

A védelmi miniszteri csúcs előrelépést hozott a NATO Közös Hírszerző, Megfigyelő és Felderítő (Joint Intelligence, Surveillance and Reconnaissance – JISR) képességének kérdésében, amely a NATO Reagáló Erők kulcsfontosságú elemét jelenti: erősítése gyorsítja úgy a politikai, mint a katonai döntéshozatali folyamatokat. A miniszterek áttekintették a NATO Készenléti Akciótervében foglalt célok megvalósulását is. Mint Jens Stoltenberg elmondta, a szövetség kétségtelenül sokat ért el az elmúlt két évben, legyen szó akár a keleti tagállamok, illetve Törökország fokozott biztonságát szolgáló intézkedésekről, akár a NATO Reagáló Erők méretének megtriplázásáról több mint 40 ezer fősre – középpontjában a nagyon magas készenlétű NATO-erőkkel (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF, azaz Spearhead) –, akár az új vezetés-irányítási törzselemek (NATO Force Integration Unit – NFIU) létrehozásáról.

Felelősség és párbeszédképesség

„A NATO legnagyobb felelőssége az elmúlt több mint hatvanöt év során az volt, hogy védje és erősítse a biztonságot, védelmezze területünket és lakosságunkat bármiféle támadással szemben", mondta a főtitkár. „A mi generációnk nem nézett még szembe korábban annyi kihívással, mint amennyit napjainkban tartogat a nemzetközi biztonsági környezet. A NATO pedig reagál ezekre a kihívásokra. A védelem és a párbeszéd ugyanakkor kölcsönösen kiegészíti egymást. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a transzparencia és a kockázati tényezők csökkentése iránt." Jens Stoltenberg kiemelte: ennek jegyében értettek egyet a miniszterek abban, hogy minden tőlük telhető eszközzel támogatják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elnöki tisztségét idén betöltő Németországot, illetve Berlin erőfeszítéseit a Bécsi Egyezmény korszerűsítése érdekében. Mivel utóbbi dokumentum szabályozza a katonai transzparencia kérdéseit is, mindennek természetesen közvetlen hatása lesz a NATO erőire és műveleteire is.

A csúcstalálkozó az esti órákban, illetve csütörtökön is tovább folytatódik Brüsszelben. A magyar delegációt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vezeti.