Nincs bizonyíték vegyi fegyverek bevetésére Szíriában

Az állásfoglalások azt követően hangzottak el, hogy az említett ENSZ-bizottság egyik tagja, Carla Del Ponte, a hágai ENSZ-törvényszék korábbi főügyésze előző este egy svájci televíziós nyilatkozatban kijelentette: a bizottság által begyűjtött tanúvallomások arra utalnak, hogy a szíriai lázadók szarin ideggázt vethettek be az arab országban zajló konfliktusban.

„Nincs bizonyító erejű vizsgálati eredmény arra nézve, hogy a konfliktusban részt vevő bármelyik fél vegyi fegyvert vetett volna be Szíriában" – állt a bizottság Pontét cáfoló közleményében.

Az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy a szíriai kormány ellen harcoló erők vegyi fegyvert vetettek volna be. „Nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amely arra utalna, hogy akár képesek lennének bevetni ilyen fegyvereket, vagy akár szándékukban állna ez" – közölte a washingtoni diplomáciai tárca egy névtelenül nyilatkozó magas beosztású tisztségviselője.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ugyanakkor nem zárta ki, hogy Szíriában vegyi fegyvert vethettek be. Az atlanti szövetségnek arra utaló jelek jutottak a tudomására, hogy megtörténhetett vegyi fegyver alkalmazása a polgárháború sújtotta országban – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve: a szövetségnek „nincsenek mélyebb ismeretei" arról, ki vethetett be vegyi fegyvert. Rasmussen sajnálatosnak mondta, hogy a szíriai hatóságok nem engedik meg az ENSZ szakértő ellenőreinek a helyszíni vizsgálódást ebben a kérdésben.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű szervezet tájékoztatása szerint vasárnapra virradó éjjel a három, Damaszkusz közeli katonai célpont ellen végrehajtott izraeli légicsapások során legkevesebb 42 szíriai katona meghalt, több tucatnyinak a sorsa pedig ismeretlen.

A damaszkuszi hatóságok egyelőre még nem közöltek hivatalos mérleget a halottak és sebesültek számáról, de a külügyminisztérium vasárnap az ENSZ-nek küldött levelében azt írta, hogy „az agresszió halottakat és sebesülteket követelt, és súlyos károkat okozott a (célba vett katonai) létesítményekben, valamint közeli civil területeken".

Szíriai katonai források szerint az izraeli légierő szegényített uránlövedéket vetett be a vasárnap hajnali légitámadásnál, olyat, amely képes behatolni a vastag betonfallal épített bunkerekbe. „Földrengést lehetett érezni a robbanásnál, majd egy hatalmas arany gomba tűnt föl. Ez azt jelenti, hogy Izrael szegényített uránlövedéket használt" – közölte egy magas rangú szíriai tiszt a Russian Today nevű orosz tévécsatornával hétfőn.

A szegényített urán a nukleáris reaktorok számára szükséges urándúsítás egyik mellékterméke, amely két és félszer keményebb az acélnál, ezért lehetővé teszi a kemény anyagokba történő behatolást. Mérgező anyag, de nem tekintik veszélyesen radioaktívnak. Használata az esetleges hosszú távú hatások miatt ellentmondásos.

Az izraeli légitámadások nyomán Vlagyimir Putyin orosz államfő felhívta telefonon Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akivel a Szíriában kialakult helyzetet vitatta meg. Eközben Szergej Lavrov szíriai kollégájával beszélt telefonon. Az orosz külügyminiszter biztosította Valíd Moallemet: „Moszkva megengedhetetlennek tartja, hogy megsértsék Szíria, valamint a régió más államainak szuverenitását és területi épségét".

Cahi Hanegbi, az izraeli miniszterelnök egyik bizalmasa az izraeli rádióban azt állította, hogy Benjámin Netanjahu kormánya el akarja kerülni „a feszültség növekedését Szíriával, világossá téve, hogy az ilyen akció csak a (libanoni síita) Hezbollah ellen és nem a szíriai kormányzat ellen irányul". Hanegbi megjegyezte: Izrael azért nem ismerte el hivatalosan a légicsapások végrehajtását, hogy Aszadot ne hozza túl kellemetlen helyzetbe.

Izrael legnagyobb példányszámú napilapja, a Jediót Ahronót szerint a kormány diplomáciai csatornákon keresztül azt a tájékoztatást küldte Aszadnak, hogy nem szándékozik beavatkozni a szíriai polgárháborúba.

Az Aszad-kormány vasárnap este elítélte és „hadüzenetnek" minősítette a légicsapásokat, és – nem részletezett – megtorlással fenyegetőzött.