Oroszország kisegítené Szerbiát

Vucic kijelentette, hogy az orosz SZ–300 típusú légvédelmi rakétarendszer Szerbia számára túl drága lenne, de az orosz féltől ígéretet kapott egy kedvező beszerzési lehetőségről. Ennek részleteit azonban egyik politikus sem közölte. A szerb miniszterelnök a jó szándék jeléül egy SZ–300-as makettjét kapta az orosz politikustól. „Közvetlen segítséget biztosítunk majd balkáni szövetségesünknek, és a legrövidebb időn belül elbíráljuk kérésüket" – hangsúlyozta Dmitrij Rogozin.

Aleksandar Vucic rávilágított, hogy Szerbia ugyan katonailag semleges, szomszédainak többsége azonban a NATO tagja. Hozzátette, hogy országának nincs szüksége arra, hogy támadófegyvereket szerezzen be. „Egyetlen katonai szövetséghez sem csatlakozunk, féltékenyen őrizzük szabadságunkat" – szögezte le a szerb miniszterelnök, és Josip Broz Tito egykori jugoszláv államfőt is idézte, amikor azt mondta: „úgy élünk, mintha száz évig béke lenne, de úgy készülünk, mintha valaki már holnap meg akarna minket támadni". Kiemelte: Szerbia nem lesz könnyű célpont, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a szomszédos Horvátország ballisztikus rakéták beszerzésére készül, amelyek hatótávolsága 300-350 kilométer, és amellyel Zágrábból megtámadható lenne Közép-Szerbia.

Szerbiát történelmi és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, ugyanakkor évek óta az Európai Unió tagja kíván lenni, és decemberben az első csatlakozási tárgyalások is megnyíltak Brüsszel és Belgrád között. A szerb közbeszédben gyakran hallani, hogy Szerbiának előbb vagy utóbb döntenie kell kelet és nyugat között, az oroszbarát politika ugyanis nem összeegyeztethető az európai integrációval, Belgrádnak azonban mindeddig sikerült jól egyensúlyoznia a két oldal között.