Peking nem szeretne japán járőrgépeket látni a Dél-kínai-tenger felett

Robert Thomas flottaparancsnok azzal indokolta felvetését, hogy a kínai halászflotta, a parti őrség és a haditengerészet erői méretüket tekintve meghaladják Kína szomszédjaiét.

A GT cikke „ritkának" nevezte, hogy egy amerikai flottaparancsnok efféle nyílt felhívást intézzen Japánhoz, és megjegyezte, mindez egyáltalán nincs Peking ínyére. Mi több: Kína határozottan ellenezne ilyesfajta japán közreműködést az „illetékességén" kívül álló területeken, de ha mégis eleget tenne az amerikai felhívásnak, azt Peking nyílt provokációnak tartaná, és Tokiónak ellenintézkedésekre kellene számítania.

Bár Tokió már kifejezte, hogy szerepet vállalna a Dél-kínai-tengert érintő ügyekben, Kína bízik abban, hogy „étvágyát képes lesz visszafogni" – fogalmaz az írás. Ugyanakkor a GT megérti, hogy a szigetországnak létérdeke a térség biztonságos hajózhatósága, mivel ez az út köti össze a Közel-Kelettel és Európával. Hozzáteszi azonban, hogy Kínában úgy vélik, Japánnak – mint a szorosabban vett térségen kívülállónak – nem kellene beavatkoznia a területi vitákba.

Miközben Japánnak és Kínának a kelet-kínai tengeren vannak vitáik, addig Kína a Dél-kínai-tengeren elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal perlekedik tengeri területek hovatartozásáról.

A GT emlékeztet rá, hogy Kína már korábban megígérte: nem veszélyezteti a térség vizein a szabad hajózhatóságot, ezért Japánnak nem kellene a geopolitikai felállás megváltoztatásának szándékával főszerepet vállalnia a régióban.

A lap megjegyzi, hogy noha az Egyesült Államok hosszú ideje van jelen katonailag a Dél-kínai-tengeren, nincs joga „az utolsó szó" kimondásához a kapcsolódó ügyekben. Washingtonnak nincs felhatalmazása Japánt a katonai verseny fokozására felhívni, és Japánnak nem fogják megengedni, hogy „egy másik Egyesült Államokként" lépjen be a Dél-kínai-tengerre. A régióra nem fog árnyékot vetni az amerikai-japán szövetség – így a Global Times.

Amennyiben Tokió mégis egyoldalúan a járőrözés mellett döntene, Kína bejelentheti légvédelmi övezet létrehozását a Dél-kínai-tenger felett és szélesítheti katonai jelenlétét. Emellett – tette hozzá a kínai lap – az északkelet-ázsiai térségben, ellensúlyozandó az amerikai-japán szövetséget, Kína megerősítheti katonai együttműködését Oroszországgal. „Reméljük Japán képes józan maradni" – fűzte hozzá szerkesztőségi cikkében az elsősorban nacionalista hangvételű publicisztikáiról ismert angol nyelvű kínai napilap.