Phenjan folytatja atomprogramját

A Global Times című angol nyelvű napilap július 29-i, szerdai beszámolója szerint Ji Je Rjong azzal kapcsolatban, hogy mind Washington, mind Peking részéről felvetették, az iráni nukleáris megállapodás mintaként szolgálhatna Észak-Korea számára, újságírók előtt úgy nyilatkozott: országa esetében mások a körülmények.
Mint mondta: hazája már most „atomfegyverrel rendelkező államnak" tekintendő.
A misszióvezető eredménynek nevezte az iráni atomprogramról a közelmúltban kötött bécsi megállapodást, de véleménye szerint Észak-Korea számára az ott alkalmazott modell nem járható út.

„A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) nukleáris erejével kapcsolatos küldetése változatlan marad mindaddig, amíg az Egyesült Államok ellenséges politikájának folytatására törekszik a KNDK-val szemben" – hangoztatta.
A Global Times szakértőkre hivatkozva emlékeztet rá, hogy Észak-Korea az utóbbi időben a korábbinál határozottabb álláspontot képvisel atomprogramjával kapcsolatban, ezért az erről folytatandó tárgyalásokon újfajta megközelítésre van, illetve lesz szükség.

A nagykövet nyilatkozata arra utal, Észak-Korea azt kívánja láttatni, hogy atomfegyverének gyártásában olyan szintre jutott, amely az esetleges tárgyalások során a korábbinál nagyobb súllyal eshet latba – vélte Jü Sao-hua, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (CIIS) kutatója.
A sanghaji Tungcsi Egyetem professzora, Cuj Cse-jing pedig emlékeztetett rá, hogy Phenjan 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban földalatti atomrobbantásokat hajtott végre.

A Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó – 2008 óta szünetelő – hatoldalú tárgyalásokon az Egyesült Államokat képviselő megbízott, Sydney Seiler hétfőn Szöulban megjegyezte, hogy a bécsi megállapodás Washington rugalmasságáról árulkodik, s kész Phenjannal is tárgyalásokat kezdeni, amennyiben Észak-Korea ki akar törni diplomáciai elszigeteltségéből.
Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője még a múlt héten közölte, országa „egyáltalán nem érdekelt" abban, hogy olyan párbeszédben vegyen részt, amely nukleáris létesítményeinek egyoldalú leszereléséről, vagy a folyamat befagyasztásáról szól.