Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Putyin meg akarja reformálni Szíriát

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2015. november 11. 13:46

Oroszország azt akarja elérni, hogy a szíriai kormány és az ellenzék állapodjon meg egy 18 hónapos alkotmányos reformfolyamat lefolytatásáról, és ezt követően előre hozott elnökválasztást tartsanak a négy és fél éve polgárháború sújtotta közel-keleti országban – derült ki egy, a Reuters brit hírügynökség által november 10-én, kedden szemlézett orosz javaslatból.

A nyolcpontos orosz javaslat a Szíria jövőjéről szóló e heti nemzetközi értekezletre készült. A javaslatban egyebek mellett szerepel, hogy a szíriai feleknek egy jövőbeli, az ENSZ égisze alatt lefolytatandó békekonferencián kellene megállapodásra jutniuk. Moszkva szerint itt az egyébként számos különböző ideológiai hátterű csoportból álló szíriai ellenzéknek „egységes delegációval" kellene megjelennie. Az ellenzékiekkel szemben támasztott feltételek között szerepel, hogy ellenezzék a terrorizmust, illetve fogadják el a szíriai állam szekuláris és demokratikus jellegét.

A javaslat szerint a politikai reformfolyamatot nem Bassár el-Aszad jelenlegi szíriai elnök vezetné, hanem egy kompromisszumos jelölt, akinek személyét a kormányzat és az ellenzék is elfogadja. Ugyanakkor a dokumentum nem zárja ki, hogy Aszad indulhasson az előre hozott választáson, holott az ellene harcoló ellenzékiek és az őket támogató nyugati és arab országok szerint a jelenlegi elnök távozása nélkül nem lehet béke Szíriában.

Moszkva emellett azt javasolja, hogy az e heti nemzetközi konferencián állapodjanak meg arról, mely szíriai fegyveres csoportok számítanak terrorszervezetnek. A dokumentumban pedig az is szerepel, hogy bármiféle szíriai tűzszünet alól kivételt kell képezniük az Iszlám Állam dzsihadista szervezet és más terrorcsoportok elleni hadműveleteknek.

A Reutersnek nyilatkozó nyugati diplomaták úgy vélték, az orosz javaslat a nyugati és arab országok számára nem lenne elfogadható, mivel egyrészt nem mondja ki Aszad távozásának szükségességét, másrészt Moszkva a nyugati feltételezések szerint nemcsak a dzsihadista szervezeteket, hanem minden olyan csoportot terroristának akar bélyegezni, amely az IÁ-n túl bárki mással szemben is harcol. Ez utóbbi kategóriába pedig beletartoznának a nyugat által mérsékeltnek tartott felkelők is, akiket arab és nyugati országok támogatnak.