Rasmussen arra számít, hogy „időben” aláírják az amerikai-afgán biztonsági megállapodást

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár – aki korábban az idei aláírás szükségességéről beszélt – ezúttal elzárkózott attól, hogy konkrét határidőt szabjon az aláírásra, amitől Hamid Karzai afgán elnök mindmáig vonakodik, igyekezvén jövőre megválasztandó utódjára hagyni a feladatot. Rasmussen most csupán úgy fogalmazott, hogy „nagyon rövid időn belül" alá kell írni a megállapodást.

Ez a megállapodás az egyik szükséges előfeltétele annak, hogy a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) 2014 végi kivonása után újabb, immár alapvetően kiképzési, illetve tanácsadási jellegű nemzetközi misszió indulhasson a közép-ázsiai országban.

A főtitkár kiemelte: a 2014 utáni küldetéshez még ki kell dolgozni a jogi kereteket, és ezen az afgán kormányzattal szoros együttműködésben fognak dolgozni a következő hetekben.

„Világos azonban, hogy ha nincs aláírás a jogi megállapodáson, akkor nem lehetséges a bevetés, és veszélybe kerül a tervezett támogatás" – figyelmeztetett az észak-atlanti szervezet első számú polgári tisztségviselője.

A kétnapos külügyminiszteri tanácskozást megnyitó beszédében Rasmussen emlékeztetett arra, hogy kilenc hónap múlva Nagy-Britanniában tartják a NATO következő csúcstalálkozóját, amely a szövetség jövőbeli helyét és szerepét igyekszik majd kijelölni a gyorsan változó világban. A mostani tanácskozás az első alkalmat jelenti arra, hogy felvázolják a csúcstalálkozó tematikáját.

A NATO esetleges bővítésének esélyeit firtató újságírói kérdésre a főtitkár azt mondta: biztos abban, hogy a jövő szeptemberi csúcson meg fogják erősíteni a „nyitott ajtó politikáját". A részletek eldöntése azonban – mármint hogy a csúcson valamelyik pályázó ország kaphat-e csatlakozási meghívást a NATO-tól – szerinte most még idő előtti lenne.

Ukrajnáról azt mondta Rasmussen az újságíróknak, hogy elítéli a rendőri erő túlzott alkalmazását, és a demokratikus elvek betartását várja Ukrajnától, beleértve a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság biztosítását is. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani minden ország azon jogát, hogy eldöntse, mely szervezethez akar csatlakozni vagy melyikkel kíván együttműködni, ám elvárja – tette hozzá -, hogy a döntéshozatal valóban demokratikus jellegű legyen.

Arra a riporteri kérdésre, hogy miután Franciaország úgy döntött, jövőre kivonja katonáit a koszovói békefenntartó erőből, képes lesz-e a NATO „a lyuk betömésére", Rasmussen igennel válaszolt, és hangsúlyozta: egyértelmű a politikai elkötelezettség a koszovói katonai jelenlét fenntartására, a Belgrád és Pristina közötti politikai megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

Az MTI NATO-forrásból származó értesülései szerint Magyarország azon tagországok között van, amelyek nyitottak a koszovói küldetésben részt vevő katonáik számának növelésére.