Rasmussen: Moszkva helyre akarja állítani az orosz befolyási övezetet a volt szovjet térségben

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: osztja Philip Breedlove amerikai tábornoknak, a NATO-erők főparancsnokának a súlyos aggodalmát az ukrán határ mentén végrehajtott nagy orosz csapatösszevonások miatt. Breedlove szerdai nyilatkozata szerint Oroszország olyan jelentős erőket vont össze, hogy amennyiben végre akarna hajtani Ukrajna keleti vagy déli része ellen egy nagyobb szabású katonai behatolást, akkor azt 3-5 napon belül képes lenne megtenni.

Rasmussen megerősítette a NATO-erők főparancsnokának azon kijelentését is, miszerint nem tapasztalható, hogy az orosz erőket számottevő mértékben csökkentenék, visszavonnák.

„Azt is tudjuk, hogy ezek az orosz fegyveres erők nagyon magas készültségi fokon vannak" – tette hozzá.

„Ha Oroszország további ukrajnai beavatkozást hajtana végre, azt nem haboznék történelmi hibának nevezni" – fogalmazott Rasmussen. Az ugyanis – folytatta – Oroszország további nemzetközi elszigetelődéséhez vezetne, messzemenő hatással járna Oroszország és a nyugati világ viszonyára nézve. Ebben az esetben szerinte az oroszok – téves számításuk nyomán – óriási stratégiai következményekkel lennének kénytelenek szembenézni.

A NATO-főtitkár világossá tette, hogy nem katonai lehetőségeket mérlegelnek, mert hisznek abban, hogy a helyes irányt a politikai, diplomáciai megoldás keresése jelenti.

Rasmussen arra is felhívta a figyelmet, hogy orosz részről elhangzottak olyan nyilatkozatok, miszerint Moszkva az alkotmány megváltoztatását várná el Ukrajnától. Az alkotmányos kérdéseket azonban minden országnak saját magának, külső beavatkozás nélkül kell eldöntenie – szögezte le.

Anders Fogh Rasmussen egyes orosz megnyilvánulásokat úgy értelmez, hogy Moszkva – Ukrajna megfélemlítése, Ukrajna belső ügyeinek befolyásolási kísérlete mellett – „helyre akarja állítani az orosz befolyási övezetet a volt szovjet térségben".

„Lehetnek mellékes motivációk is, de azt hiszem, itt erről van szó" – mondta a főtitkár.

A NATO-országok külügyminiszterei – köztük Magyarország képviseletében Martonyi János – keddi ülésnapjukon az ukrán külügyminiszterrel együtt áttekintették Ukrajna támogatásának lehetőségeit. Az Oroszországhoz való viszonyt illetően a maguk részéről úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a gyakorlati együttműködési programokat mind polgári, mind katonai területen, ugyanakkor nyitva hagyják a politikai konzultációs csatornákat.

A szerdai ülésnapon a grúz külügyminiszterrel együtt megvitatták a NATO és Grúzia kapcsolatait, kiemelten fontos partnernek minősítve Grúziát. Áttekintették az afganisztáni helyzetet is, és megállapították: arra van szükség, hogy az afgánok jelentős többsége fogadja el az elnökválasztás kimenetelét. A választás első fordulóját szombaton tartják.