Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Stoltenberg: a NATO köszönettel tartozik Szlovéniának

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2018. január 11. 11:06

A NATO köszönettel tartozik Szlovéniának a kollektív védelem érdekében nyújtott hozzájárulásaiért – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára január 9-én, Borut Pahor szlovén államfővel folytatott brüsszeli megbeszélését követően.

A főtitkár kiemelte, hogy Szlovénia segítséget nyújtott a Lettországban állomásozó NATO-harccsoportnak, egységeivel segíti a szövetség terrorizmus elleni küzdelmét Afganisztánban, valamint megemlítette Koszovó stabilitásának megőrzésében játszott kulcsfontosságú szerepvállalását.
Az a tény, hogy Szlovénia nagyban hozzájárul a közös biztonsághoz, a kollektív védelemhez azt mutatja, hogyan a katonai szövetség jól működik, a 29 szövetséges ország eredményesen dolgozik együtt és készek arra, hogy szükség esetén megvédjék egymást – húzta alá.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Szlovénia támogatja a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és aktívan kiveszi a részét a számítógépes, a hibrid, a katonai mobilitás és egyéb területeken végzett munkából is.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a többi szövetséges országhoz hasonlóan Szlovénia is eleget tesz annak a közös vállalásnak, amely szerint bruttó hazai terméke két százalékát védelmi kiadásokra szánja.

1596043265

Borut Pahor szlovén államfő a találkozást követően elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy a következő években Szlovénia eleget tudna tenni a két százalékra vonatkozó kötelezettségvállalásának, de fontosnak nevezte, hogy Ljubljana lassítsa a védelemre szánt kiadások csökkentését és lépésről lépésre emelje azt. Mindezt nem csupán a NATO kérésére teszi Ljubljana, hanem azért, mert a Szlovénia új fenyegetéssekkel néz szembe, és tartozik ezzel polgárainak, valamint katonai szövetségeseinek egyaránt a béke a stabilitás megőrzése érdekében.

Újságírói kérdésre a Szlovénia és Horvátország között fennálló határvita ügyével kapcsolatban elmondta, nem tudja elképzelni, hogy a hágai nemzetközi döntőbírósági határozatának végrehajtása, vagy annak megakadályozása érdekében egy ország erőszakot alkalmazna.
A bírósági határozat végrehajtásával kapcsolatos egyet nem értés negatív következményekkel járna mindkét ország vezetőinek erkölcsi és politikai tekintélyére nézve – mondta. Véleménye szerint határozat betartását kizárólag diplomáciai és politikai eszközökkel lehet elérni az Európai Bizottság és a NATO közvetésének segítségével.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, s ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre. Más vitatott szlovén területeket viszont a bíróság horvát fennhatóság alá rendelt. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek.

Fotó: nato.int