Újabb újságírókat vettek őrizetbe Törökországban

Dincer Gökce, a Hürriyet szerkesztője mellett a Yeni Safak, illetve a már megszűnt Bugün, Radikal és Zaman napilapok munkatársait vették őrizetbe. Az ügyészség szerint az újságírók arra használták fel munkahelyüket és a közösségi hálókon létrehozott fiókjaikat, hogy a Fethullah Gülenhez köthető mozgalom propagandáját terjesszék.

Az elfogatóparancs összesen 35 újságírót érint, azonban 18-an elhagyták az országot, nyolcukat pedig még keresik a hatóságok. Az őrizetbe vételeket Isztambulban, Ankarában és Kocaeli tartományban hajtották végre.

Az Anadolu állami hírügynökség közlése szerint az újságírók mellett elfogták Huseyin Capkin volt isztambuli rendőrfőkapitányt, és utasították a hatóságokat egy tartományi és két kerületi kormányzó elfogására.

Ankara az Egyesült Államokban élő hitszónokot teszi felelőssé a július 15-i török puccskísérlet kiterveléséért. A török kormány azzal is vádolja Gülent, hogy egy párhuzamos államstruktúrát épített ki Törökországban a kormány megdöntésének céljából. A hitszónok állítólagos „terrorszervezetét", feltehetőleg a tanításait követő hálózatot Fetónak (Fethullah Terror Organisation) nevezik a török hatóságok.

A puccs meghiúsítása óta tartó tisztogatások eddig főként a haderőt, a rendőrséget, az igazságszolgáltatást, az oktatást, az egészségügyet, gazdasági vállalkozásokat és a médiát érintették, több ezer embert bocsátottak el állásából vagy vettek őrizetbe.

A Hürriyet kedden arról is beszámolt, hogy egy török bíró egy menekülteket szállító csónakon Görögországba szökött, hogy politikai menedéket kérjen.

Múlt héten három török állampolgár szökött Görögországba ugyanebből az okból. Menedékkérelmüket azzal az indokkal nyújtották be, hogy a gülenista mozgalom hívei ellen indított tisztogatás elől menekültek el Törökországból.

Eközben a képviselők az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának brüsszeli ülésén hangsúlyozták: az Európai Unió alábecsülhette a júliusi törökországi puccskísérlet súlyosságát, azonban mindenképpen folytatni kell a párbeszédet Ankarával a felek közötti migrációs egyezmény életben tartásáért.

„Törökország komoly megrázkódtatáson ment keresztül. Rakétatalálatok érték a török törvényhozás épületét, érdemes belegondolni, hogy milyen érzés lenne, ha ez az Európai Parlamenttel történne. Képzeljék el, hogy a francia nemzetgyűlést vagy a Westminster-palotát megtámadja az ország saját hadserege" – mondta Elmar Brok, a bizottság elnöke, miután beszámolt az előző heti törökországi útjáról, amelyre Kati Piri, az EP török jelentéstevője is elkísérte.

A német politikus az EP-küldöttség nevében elítélte a hatalomátvételi kísérletet, ugyanakkor kifejtette Ankarában is, hogy Törökországban már a júliusi események előtt is olyan lépések történtek, például a véleményszabadságot illetően, amelyek elfogadhatatlanok, és amelyek távolabb sodorták az országot az Európai Uniótól.

„Akármennyire rászolgál is Törökország a bírálatainkra, geostratégiai szempontból fontosabb, hogy Ankara a mi oldalunkon legyen" – közölte Brok, majd hozzátette: nem volt olyan benyomása, hogy a törökök a migrációs megállapodással próbálnák zsarolni Európát.

Kati Piri felszólalásában leszögezte, hogy nem szabadna alábecsülni a traumát, amelyet a puccskísérlet jelentett a török társadalom számára, a történteket követő tisztogatások során azonban több ezer olyan embert is őrizetbe vettek, akinek egyértelműen nem volt köze a puccshoz.

„A puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogok és a jogállamiság alapelveit, köztük a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jogot, és ez döntő próbatételt jelent majd a demokrácia számára Törökországban" – fogalmazott a jelentéstevő.

Abban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek a képviselők, hogy az uniónak szorosabb figyelemmel kell követnie a törökországi fejleményeket, többen pedig azt kérték, hogy Ankara támassza alá bizonyítékokkal azokat a vádakat, amelyek szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalma állt a hatalomátvételi kísérlet mögött.

Egyes képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy „ez a Törökország" nem lehet tagja az Európai Uniónak, mások szerint viszont megkönnyítené a párbeszédet, ha megnyitnák az uniós csatlakozási tárgyalásoknak az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetét.

A török hadsereg tisztjei és katonái által végrehajtott puccskísérletet követő ankarai és isztambuli összetűzésekben a puccsistákat nem számítva 246 ember halt meg, és több mint kétezren sebesültek meg. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban.