Laboratóriumi mérföldkő a katonaegészségügyben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) „Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése” című kiemelt projekt felhívása keretében alakították ki és fejlesztették a Magyar Honvédség katasztrófa-egészségügyi beavatkozó képességét támogató reach back stacioner laboratóriumot. Az új létesítmény, illetve a vele párhuzamosan fejlesztett mobil képességek javítják és bővítik az MH katasztrófavédelmi beavatkozó rendszerét is, ami egyúttal azt is jelenti, hogy e rendszer még hatékonyabban szolgálja a lakosság személy- és vagyonbiztonságát katasztrófa esetén. A Magyar Honvédség katasztrófavédelmi beavatkozó képességének kialakításában fontos szerepet tölt be az MH Egészségügyi Központ is, természeti katasztrófa esetén aktív szerepet vállalna a vegyi, biológiai és radiológiai-nukleáris válsághelyzetek kezelésében mind a saját erők egészségügyi biztosítása, mind a polgári lakosság egészségügyi ellátása területén.

A KEHOP-projekt zárórendezvényén – amelyen mások mellett jelen volt dr. Kopcsó István orvos vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ korábbi parancsnoka, valamint a projekttámogatott szervezet képviseletében Csókos Gábor ezredes, az MH Egészségügyi Központ törzsfőnöke is – dr. Szűcs Diána projektmenedzser felidézte, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapja és a Magyar Állam támogatásának jóvoltából az MH Egészségügyi Központ még 2018-ban kapott lehetőséget a katasztrófa-egészségügyi beavatkozó képességet támogató laboratóriumi fejlesztések megvalósítására. „A projekt keretében beszerzett eszközök lehetővé teszik, hogy a szakembereink bármilyen halmazállapotú mintát képesek legyenek begyűjteni és elemezni, így segítve egy katasztrófa- vagy egészségügyi veszélyhelyzet esetén a szakszerű és megalapozott vezetői döntések meghozatalát” – összegezte a megvalósult projekt jelentőségét. Rámutatott arra is, hogy – amint fogalmazott – az élet minden területén, így a projektek megvalósítása során is vannak olyan nehézségek, amelyek újragondolásra, áttervezésre késztetik a résztvevőket.

„Öt év hosszú idő, így nyilvánvalóan ebben a projektben is voltak ilyen mérföldkövek. Azonban szerencsére egy olyan csapatba kerültem, ahol az együtt gondolkodás, az alkotó szemlélet és a proaktivitás ereje segített átlendülni a felmerülő akadályokon, és végül eredményes és hasznos fejlesztéseket sikerült megvalósítanunk, amelyekre méltán lehetünk büszkék” – húzta alá dr. Szűcs Diána.

Nagy Ágnes alezredes, az MH Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet megbízott intézetvezetője rámutatott arra is, hogy a természeti katasztrófákon túlmenően a klímaváltozás is fontos aspektus, hiszen közvetlen hatásain kívül közvetett hatások is előfordulhatnak. Ilyen például a vektorok által terjesztett betegségek előfordulásának növekedése, a víz- és a levegő minőségének romlása, a fogyasztható élelem elérhetőségének nehezebbé válása is. Ezek a lehetséges közvetlen és közvetett hatások mind humán egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság részére. „A projekt jelenleg lezáruló szakaszában olyan háttérlaboratóriumi műszerek, analitikai készülékek kerültek beszerzésre, melyek alkalmasak a humán (biológiai) és környezeti mintákból vizsgált vegyületek szelektív, érzékeny, kis mintamennyiséget igénylő, pontos meghatározására, a fertőző ágensek kimutatására, a kis dózisú sugárkárosodás mértékének mérésére” – mondta Nagy alezredes. Emellett hozzátette, hogy a helyszíni beavatkozást is támogató háttér-laboratórium fejlesztésével lehetővé válik a bekövetkezett katasztrófa típusának, kiterjedésének és súlyosságának pontosabb meghatározása, ezáltal csökkenthető elsősorban a személyi, másodsorban a vagyoni veszteség mértéke az érintett területen, valamint lehetővé válik a célzott mentési, illetve mentesítési feladatok folyamatos támogatása.

Nagy Ágnes alezredes arra is rámutatott, hogy a mostanival együtt az MH Egészségügyi Központ három képességfejlesztési, katasztrófaegészségügyi képességfejlesztési projektet zárt le sikeresen az elmúlt években, amelyek képességgé azonban csak akkor válnak, ha a beszerzett eszközöket megfelelően kvalifikált, kiképzett személyi állomány működteti majd rutinszerűen. „A projektek sikerességét az bizonyítja a legjobban, hogy az elmúlt évek megnövekedett egészségügyi feladataiban e képességek mind bevonásra kerültek” – húzta alá.

A most végéhez ért KEHOP-projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban, mintegy 650 millió forint támogatási összegben.