Leletmentés, látogatható bunker, levéltári lehetőség

A július 16–20. közötti napokra szervezett zrínyi-újvári nyári táborozás népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden alkalommal többen érkeznek, számosan visszajáróként jelentkeznek az egyetem oktatói, hallgatói, honvédtiszt-jelöltjei és civil diákjai soraiból is. Idén is így történt.
„Roppant népszerű a tábor, s mivel csupán húsz főt tudunk elhelyezni benne, igyekszünk udvariasan kiválogatni a jelentkezőket" – mondja táborvezetői minőségében Padányi József.

A rektorhelyettes az intézményfejlesztéshez, a hagyományápoláshoz és –tisztelethez, illetve a gyakorlatiasabb képzéshez kapcsolódó idei táborozást eredményesnek és sikeresnek minősíti.

Három területen dolgoztunk – veszi számba a munkát s az eredményeket Padányi József. – Először is néhány négyzetméteres feltárásban, leletmentésben segédkeztünk a régészek irányításával. Ebből kiemelkedik az, hogy sikerült rábukkannunk egy olyan épületmaradványra, amely raktár vagy műhely lehetett 1664 táján. Ebben fémekkel, főleg vassal foglalkozhattak, ugyanis rengeteg kovácsolt kapcsot, szeget, összeolvadt ólommaradékokat találtunk.

A korszakra jellemző a vaseszközök, fegyverek használata s az is, hogy ezek zömét egy-egy esemény, így az ostrom, a csata helyszínén készítették.

„Másik jelentős eredményünk egy, a térségben található, 1950-es években épült határvédő erődrendszerhez tartozó zászlóalj-parancsnoki figyelőhely rendbetétele. Örömmel jelenthetjük, hogy az objektum látogatható, következő lépésként feliratokkal látjuk el" – emeli ki Padányi József.

A táborozók harmadik területe sem volt izgalmaktól mentes, hiszen ez a műszeres vizsgálatok elvégzését jelentette, ami pedig nem csupán a régésztábor, hanem a majdani katonaszakmai jövő eredményességét szolgálta.

„A hadtörténetileg is jelentős zrínyi-újvári várostrom minél teljesebb rekonstruálása érdekében hallgatóink évek óta végeznek műszeres vizsgálatokat fémkeresőkkel, GPS-szekkel, s mondhatni, mind magabiztosabban kezelik ezeket a mérőeszközöket, tehát szakmailag is feltétlenül fontos lehetőséget biztosít ez a táborozás – mondja a dandártábornok. – S az sem elhanyagolható, hogy erősödik diákjainkban a tudat: ők is hozzájárulnak a magyar hadtörténet egy fejezetének bemutathatóvá tételéhez".

Végvárisággal vérteződnek fel? – kérdezzük. „Ez kifejező szó arra, hogy valóban megérinti a tábor résztvevőit páratlan históriánk légköre" – bólint Padányi professzor, majd visszakanyarodik munkájuk régészetileg kiemelhető eredményeihez. „Idén is előbbre léptünk, ugyanis az ostromterülettől viszonylag távolabb, cirka 300 méterre eső szőlősben nagy mennyiségű muskétalövedéket fedeztünk fel. Persze csak műszereinkkel jeleztük s rögzítettük – a feltárás a régészek dolga.

Amihez a lelettérkép hozzájárul: valószínűsíti, hogy tényleg stratégiailag kiemelkedő erődítésről, egyben ostromról volt szó 1664-ben, hiszen ez a muskétagolyó-áradat ama várbéli kitöréskor keletkezett, amelyről több korabeli forrás, így Evlia Cselebi török történetíró és utazó is szól. Lehetett ez a dinamikus epizód egy ostromló csapat kiszorítása, egy hadösszevonás megakadályozása, egy ágyúállás megsemmisítése vagy az oszmán árkászok elriasztása… A lényeg a végvári védők elszánt hősiessége.

S hogy minderre feltegyük a koronát, még két jelentős eredményről adunk számot. Amint azt tavasszal hírül adtuk, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete összefogásával tervbe vették a zrínyi-újvári kutatások legújabb eredményeit összegző tanulmánykötet megjelentetését. Padányi professzortól megtudjuk: a mű elkészült, napokon belül bekerül a könyvforgalmazásba.

A másik eredmény szintén figyelemre méltó és előremutató: Padányi József a minap kapta kézhez a grazi levéltár tájékoztatását, miszerint a korábbi megbeszéléseiknek megfelelően az osztrák partnerek készen állnak a Zrínyi Miklósra, Zrínyi-Újvárra s az ostromra vonatkozó dokumentumok digitalizálására, vagyis a korabeli okmányok, levelek, feljegyzések elérhetőkké váltak a magyarok számára. „Ez az jelenti – mondja örömmel a rektorhelyettes -, hogy az ősz folyamán munkánknak ezt a részét is elkezdhetjük".