Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak

Ugyanakkor a legtöbb NATO-tagállammal szemben, amelyek az orosz-ukrán konfliktus katonai megoldását szorgalmazzák, Magyarország a tűzszünet és a béketárgyalások, vagyis a béke pártján áll – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Magyarország annak ellenére a saját szuverén útján jár ebben a kérdésben, hogy nagy nyomás nehezedik rá, hogy a katonai megoldás mellé álljon – tette hozzá a tárcavezető.

Elmondta, alig ért véget a pandémia, elkezdődött az orosz-ukrán háború és kiújultak a feszültségek a Balkánon is. Eközben a nagyhatalmi versengések felborították az elmúlt évtizedekben megszokott világrendet. Továbbá a migráció is érinti a magyar emberek biztonságát – mondta. Ebben a helyzetben a katonadiplomácia feladata, hogy megtalálja a nemzeti, szuverén megoldásokat a kihívásokra – fűzte hozzá.

Közlése szerint az orosz-ukrán háború mellett a magyar nemzetbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű a szerb-koszovói konfliktus. Ugyancsak fenyegetik Európát a Közel-Keleten és Afrikában kialakuló fegyveres konfliktusok, amelyek kedveznek a szélsőséges iszlám dzsihádista mozgalmaknak és a migráció miatt fegyveres terroristák jelenhetnek meg Európában – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Ezért Magyarország azon az állásponton van, hogy a problémákat nem Európa határán, hanem azok keletkezési helyén kell megoldani – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a megváltozott körülmények között dinamikusan, magabiztosan és tervszerűen halad a magyar haderő fejlesztése, ami nem csupán eszközbeszerzéseket jelent. Hozzátette, soha ekkora társadalmi, politikai, gazdasági támogatottsága ennek az ügynek nem volt, mint amilyen most van. Egy évtizeddel ezelőtt megkezdte a kormány a magyar haderő átfogó fejlesztését, amely azóta is töretlenül halad.

A hivatásos haderő mellett ki kívánják alakítani a hátország hatékony védelmét szolgáló területvédelmi komponenst is. Emellett óriási léptekkel halad előre a hazai védelmi ipar kiépítése, ami a termelés mellett a kutatás-fejlesztést is jelenti. Kifejtette, munkahelyeket teremtenek, vidékfejlesztéshez is hozzájárulnak, mindeközben a magyar véderő szuverenitását is garantálni tudják azzal, hogy saját termékek szolgálnak a haderő utánpótlására. Összességében pedig Magyarország már 2023-ban a GDP 2 százalékát elérő összeget költ a védelemre – mondta.

Arról is szólt, hogy Magyarország aktívan vesz részt a NATO műveleteiben. A többi között a koszovói KFOR-ban, a balti államok légtérrendészetében, és a magyar légierő csatlakozik a szlovákiai légtérrendészeti feladatok ellátásához is addig, amíg Szlovákiába meg nem érkeznek az új vadászgépek – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Megemlítette azt is, hogy 2024 második felében Magyarország látja el az EU soros elnöki tisztét, ami lehetőséget ad a biztonságpolitikai szempontok érvényesítésére.

Tovább folytatódik a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében az új eszközök beszerzése is. A korábban megkötött szerződések eredményeképpen újabb PzH 2000-es önjáró tarackok, H225M típusú, többcélú közepes szállítóhelikopterek, Leopard 2A7+ harckocsik, NASAMS légvédelmi rakétarendszerek és Gidrán járművek, jövőre pedig L39NG repülők kerülnek hadrendbe.

A közösségi médiában a honvédelmi tárcát érintő kritikákra reagálva a miniszter azt mondta: „nekünk nem Facebook-harcosokra van szükségünk, hanem olyan bátor, hazafias, tiszta gondolkodású magyar katonákra, akik képesek végre szakítani az egyenruhás munkavállaló mentalitással, és elmozdítják a magyar haderőt egy valódi, éles harckész katonai szervezet, egy új Magyar Honvédség irányába”.