Menetgyakorlat Magyarország legmagasabb pontjára

Az indulás pillanatáig kétséges volt, hogy az időjárás kegyeibe fogadja-e a „csúcshódításra" készülő katonákat, hisz közel két hete kisebb-nagyobb megszakításokkal eső áztatta a Mátra bérceit. A menetgyakorlat előtt egy héttel kiküldött felderítő járőr jelentette a zászlóalj parancsnokának, Ruszin Romulusz alezredesnek az útvonal állapotát, a folyamatos esőzés hatására kialakult vízmosások helyzetét. A beérkezett információk feldolgozása után a zászlóalj hadműveleti részlegvezetője Pintér Ferenc őrnagy stábjával megtervezte az útvonalat, mely igazi kihívást jelentett még a fizikailag kiválóan felkészült állománynak is. A menetgyakorlat kezdetére elállt az eső, így az egyéni fegyverzettel és 30 kilós felszerelést tartalmazó málhazsákkal „súlyozott" katonák nekivághattak a 800 méteres szintkülönbség teljesítésének.

A kék-túra útvonal ismeretében még a gyakorlott teljesítménytúrázók is megállapították, hogy a civil életben is különösen nehéz próbatételnek számít a kijelölt terep teljesítése. Az átázott talaj, amit vizes csúszós friss avar borított, elrejtette a görgő köveket a tekintetek elől, és főként „lejtmenetben" nem kis bosszúságot okozott a lassan fáradó állomány részére. A parancsnok döntése szerint két rövid pihenő beiktatásával, a késő délutáni órákra az állomány teljesítette a kitűzött célt, elérte Magyarország legmagasabb pontját, a Kékestetőt.

Amellett, hogy a zászlóalj alaprendeltetésből adódó feladataira történő felkészítés egyik elemeként került végrehajtásra a hegyi terepen történő menet – hiszen a zászlóalj egyik alapfeladata a más alegységek számára nehezen járható terepen történő műveletek végrehajtása – ugyanakkor folytatva a Szolnok helyőrségben települt katonai szervezetek hatékony együttműködését ez a gyakorlat egyben alájátszása volt az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj gyakorlatának.

A különleges erők katonái különleges felderítést hajtottak végre, éppen ezért az MH 25/88. k. ve. z. menetet végrehajtó állománya az egyik szakaszt csuklyában, arcát elfedve szimulálta egy felkelőkből álló nagy erejű támadó csoport átszivárgását hegyi terepen. A „felkelők" a menet végére kellemesen elfáradva érték el a kitűzött kiképzési célt, amely után zászlóalj, század, szakasz, raj, tűzcsoport és az egyén szintjén került kiértékelésre a következő hasonló próbatétel előtti felkészülés fő feladatai, mert a zászlóalj gondolkodásmódjának alaptétele a maximalitásra irányuló törekvés.