A „honvéd hakniktól” a „székely gyalog galoppig”

Az idén hatvan éves Honvéd Együttes színész tagozata is „középkorú" már, hiszen 1957-ben jött létre. Az 1970-es években Mészöly Gábor, Aldoboly Nagy György zeneszerző és Romhányi József dalszövegíró kabaréit, a ’80-as évek közepén pedig Kerényi Miklós Gábor zenész vígjátékait játszották nagy sikerrel. Az 1990-es évek második felében Novák Eszter rendező szervezett új társulatot és adott ezzel új arculatot a Honvéd Együttes színész tagozatának. Ekkor kezdték el használni a Honvéd Színház megnevezést is…

A kisebb fellépések száma azonban nem csökkent, hetente több rendezvényen lépnek fel a társulat tagjai. Megfordultak már csapatünnepeken, nyugdíjas találkozókon, klubokban, üdülőkben, nemzeti ünnepek alkalmából rendezett állománygyűléseken, családi napokon. És persze még hosszan lehetne folytatni a sort… S mivel minden helyszínen más-más típusú műsorral kell fellépniük, a repertoárjuk is széles: a versektől, a prózai előadásokon át, az operett részletekig, vagy éppen a ma oly divatos retró jegyében az örökzöld slágerek előadásáig – mondja Szabó Csilla. A magyar nóta összeállításokat általában külsősök – akik egyébként korábban szintén „honvédosok"voltak –, vagy a férfikar Szalai Antal és népi zenekara kíséretében szokta teljesíteni.

Természetesen a katonai rendezvényeken való fellépés mellett a Honvéd Színház művészeinek nagyon fontos a színházi produkciók létrehozása, a civil előadások és az a szakmai műhelymunka, ami a társulatnál évek óta folyik.. Saját játszóhelyük sajnos nincs, de az Astoria és a Deák Ferenc tér között található Merlin Színházban lépnek fel ebben az évadban. A társulat megbízott vezetője szerint, az „albérlet" miatt a szükségesnél kevesebb előadást tudnak csak betervezni, hiszen nagyon nehéz megtalálni azokat a napokat, amikor a Merlin színpada szabad, s a színészek elfoglaltsága is lehetővé teszi a fellépéseket. Persze ők még így is a szerencsésebb társulatok közé tartoznak, hiszen legalább állandó és saját próbatermük van. Néhány kisebb színtársulatnak még ez a lehetőség sem adatik meg.

Éppen emiatt az idei színházi évadban mindössze két darabot láthat tőlük az érdeklődő közönség. Az egyik a Vérnász, amelyet Federico García Lorca műve alapján állítottak színpadra. A Dél-Spanyolországban játszódó események egy klasszikus vérbosszú történetét dolgozzák fel, amely újra és újra romba dönti a családok életét, és a szenvedélyek ismét győzelmet aratnak a hétköznapok kiszámíthatósága felett – meséli Szabó Csilla, hozzátéve: az előadás egyik különlegessége a nagyszerű vendégszínészek játéka mellett, hogy élőben játszik a Canarro zenekar. Sőt, a Rusznyák Gábor rendezte előadás végén a halotti torba a nézők is „hivatalosak".

Az idei színházi évad másik előadása a Szíkölök című darab, amelyet az elfoglaltságok miatt csak jövő év elejétől tudnak újra játszani. A darab egyébként – árulja el a művészeti és kommunikációs menedzser – a szíkölök (saját nyelvjárásukban így nevezik magukat a székelyek) elmúlt ezer évéből mesél el történeteket nagyon sok humorral és aktualitással. Disznóvágás, pálinkafőzés, kitelepítések, népszavazás, ufók, vérengzések elevenednek meg a színpadon, ahova még egy medve is betéved. Nem véletlen, hogy ezt a darabot nemes egyszerűséggel egymás között csak „székely gyalog galoppnak" nevezik.

Természetesen gyerekeknek szóló darabok is vannak a Honvéd Színház repertoárjában. A Mátyás király lopni ment című kétszemélyes előadás, arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mi oka lehetett arra a dúsgazdag és nagyhatalmú királynak, hogy besurranó tolvajként próbáljon szerencsét. A Világot őrző férfi című zenés mesefüzér pedig a finnugor népek meséiből készült produkció, amely egzotikus északi tájakon, a medvék és rénszarvasok lakta vidéken játszódik, de a motívumok ismerősek a magyar népmesék világából is és itt is élő zenei kíséret teszi még izgalmasabbá és varázslatosabbá az előadást.

Utóbbi darab házi bemutatóját egyébként a napokban tartották meg a próbatermükben. Amelyre nemcsak iskolás csoportokat, hanem szakmai közönséget is hívtak, hiszen szeretnének találni olyan színházat, amelyik befogadná ezt a darabot. Az iskolások – mint a legőszintébb kritikusok – elsődleges visszajelzései után pedig szeretnék még azokat az apróbb simításokat elvégezni az előadáson, amelyek feltétlenül szükségesek a december 14-ei, Stefánia Palotában megrendezendő előadás előtt – tudom meg Szabó Csillától.

A Honvéd Színház megbízott vezetőjével ezt követően a társulatot alkotó színészekről beszélgetünk. Megtudom: a csapat általuk csak „törzsgárdának" nevezett magja, 1997-ben végzett Marosváráhelyen, s Novák Eszter csábítására települtek át Magyarországra. Természetesen az elmúlt években változott a társulat összetétele: voltak, akik máshol próbáltak szerencsét, s olyanok is, akik később érkeztek a Honvéd Színházhoz. Jelenleg egyébként összesen kilencen tagjai a társulatnak.

Domokos László igazi törzsgárda tag, aki ugyan ma már papíron nem a Honvéd Színház tagja, de rendszeres vendégművésze az előadásoknak. Õt egyébként leginkább a Barátok Közt című szappanoperából ismerheti a közönség. Rajta kívül M. Simon Andrea, Kálóczi Orsolya, Gecse Noémi, Fazakas Júlia, Győry András Botond, Bocskor Salló Lóránt, Chován Gábor, Galambos Lilla és Dióssi Gábor alkotja a Honvéd Színházat. Emellett mindenképpen meg kell említeni a Canarro zenekart, több darabban és a fellépések többségében is ők játsszák az élő zenét.

A színház terveiről szólva Szabó Csilla elmondja: egyre nagyobb az igény gyermek-, és ifjúsági darabokra, ezért a jövőben szeretnének több ilyen előadást is felvenni a repertoárjukba. Emellett szeretnének a Világot őrző férfi című mesejátékkal benevezni a kaposvári gyermekszínjátszó fesztiválra, s egy olyan darab színre vitelét is tervezik, amellyel a nyári játékokon tudna a Honvéd Színház megjelenni és bekerülni az országos vérkeringésbe.

Fotó: Koncz Zsuzsa, Korniss Péter, Szűcs László