Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Merénylet a csecsen hős ellen

Szöveg: MTI/honvedelem.hu |  2009. március 30. 13:50

Merényletet követtek el a csecsen Szulim Jamadajev, a csecsenföldi Kelet különleges zászlóalj volt parancsnoka ellen egy dubaji lakóparkban a hétvégén: helyi közlés szerint Jamadajev meghalt, rokonai szerint súlyos állapotban kórházban ápolják.

A cikkek emlékeztetnek arra, hogy Dmitrij Medvegyev elnök a hét végén utasítást adott a csecsenföldi különleges hadműveleti állapot megszüntetésének megvizsgálására, továbbá hogy Ruszlant, a legidősebb Jamadajev-fivért szeptemberben fényes nappal lelőtték Moszkvában. Akkor is felmerült az a gondolat, hogy a merénylők voltaképpen Szulim, Oroszország hőse életére törtek.

Jamadajev dubaji közlés szerint meghalt, de felesége, Milana azt közölte a rokonsággal, hogy egy katonai kórházba vitték. A Kommerszant szerint Jamadajev nem halt meg. A lap ezt arra alapozza, hogy Gudermeszben, ahol a klán él, zárva vannak házaik kapui, noha haláleset után legalább az egyikben nyitott kapuval kellene várni a részvétnyilvánítókat.

Jamadajev feleségével és hat gyerekével Moszkva mellett lakott. Decemberben külföldre költözött a fivére életét kioltó merénylet nyomán, továbbá mivel merényletekkel és gyilkosságokkal gyanúsították. Ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy Ramzan Kadirov elnökkel megromlott a család kapcsolata, mert fivérei közül a legifjabb nem adott elsőbbséget az elnöki autókonvojnak, s az incidens lövöldözésbe torkollott…

A Jamadajevek Csecsenföld egyik legbefolyásosabb klánja. A hat fivér lázadóként indult, de a második csecsen háborúban már az oroszok oldalán harcolt. Szulim a szeparatisták százait megsemmisítő, különleges Kelet zászlóalj parancsnoka lett. Ruszlan a klán “politikai arca" volt: az Egységes Oroszország párt csecsenföldi elnöke, majd – amikor e tisztséget átadta Ramzan Kadirov elnöknek – az állami duma képviselője volt a párt színeiben. Az autós incidens után Szulimot leváltották a Vosztok éléről, majd körözték – ennek ellenére állítólag az augusztusi kaukázusi konfliktusban a Vosztok élén harcolt.

A Katonai és Politikai Elemzések Intézetének Kaukázus-szakértője a Kommerszantnak azt mondta: nyilvánvaló, hogy azokat kapcsolják ki, akik a csecsenföldi hatalomra valamilyen formában igényt jelenthetnének be.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a különleges hadműveleti állapot felszámolása előnyös a Kremlnek és Kadirov elnöknek, de a gazdasági válságon kívül semmi nem indokolja, mert a helyzet évek óta változatlan. Helyi hírszerző forrásokat idézve a lap azt írta: a korlátozásokat nem megszüntetni, hanem szigorítani kellene. Kadirov állításával ellentétben ugyanis legalább 55 szervezett csoportban mintegy 750 szeparatista harcol továbbra is, a korlátozások megszűnésével nehezebb lesz ellenük fellépni, és a terület korlátlan urává Kadirov válik.

Címkékvizsga