Mérsékelt iráni elnökre vár(na) a világ

Mahmud Ahmedinezsád meggyőző fölénnyel nyerte az iráni választásokat: miközben legfőbb ellenfele, az ellenzéki Hosszein Muszavi a szavazatok mintegy 33 százalékát szerezte meg, a hivatalban lévő régi-új elnök a voksok közel 63 százalékát kapta. Az eredményhirdetés után állandósultak a tüntetések Iránban: nap-nap után százezrek vonultak-vonulnak utcára. A hatalom blokkolja a nemzetközi tudósításokat, egyes információk szerint pedig ellenzéki politikusokat, például Mohamed Ali Abtahi volt alelnököt, valamint a reformpárti Szaid Hadzsariant is őrizetbe vették. Talán a megmozdulások nyomán is legfőbb vallási vezetőség, az Õrök Tanácsa úgy döntött, hogy a vitatott körzetekben újraszámolják a szavazatokat.

Ismert, hogy az ellenzék választási csalással vádolta meg Ahmedinezsádot. Ezzel kapcsolatban Tálas Péter megjegyezte: ugyan szólnak arról meg nem erősített hírek, hogy történtek visszaélések, ugyanakkor egyik politikai szereplőnek sem érdeke, hogy a választási csalás megtörténte vagy annak árnya aláássa a politikai rendszert, és ezáltal destabilizálja az országot. Ugyanakkor a szakértő úgy vélekedett, hogy az újraszámlálás vélhetően érdemben nem befolyásolja a voksolás eredményét. A nemzetközi közösség számára egyébként a tét az, hogy Muszavi személyében egy mérsékelt konzervatív, vagy pedig továbbra is egy ultrakonzervatív politikus vezeti majd az országot. Iránon belül pedig az a fő kérdés, hogy a legfőbb vallási vezetők helyzete miként alakul majd.

Míg a korábbi neokonzervatív amerikai vezetésnek megfelelt egy konzervatív iráni kurzus, Barack Obama már tett néhány gesztust Iránnak. Tálas Péter szerint ezért úgy vélte, hogy a világ szempontjából egy pragmatikus vezető lenne kívánatos, szemben egy ideológiai alapokon álló kormánnyal. Ahmedinezsád Izraellel, a holokauszttagadással, vagy éppen az ország atomprogramjával kapcsolatos nyilatkozatai meglehetősen durvák voltak, a világnak viszont egy olyan iráni vezetőre lenne szüksége, akivel legalább a párbeszédet meg lehetne kezdeni, aki képes az érdekeket elhatárolni, programjában pedig kevesebb az ideológiai elem. Erre a feladatra Hosszein Muszavi alkalmasabbnak tűnik – fogalmazott Tálas Péter.

Tálas Péter hozzátette: ha ténylegesen választási csalás történt, és az megítélhető az ország belső jogrendje alapján, akkor azt meg kell tenni. Minderre azért lenne szükség, hogy az ország politikai rendszere legalább önmagával koherens maradhasson. Maga az újraszámlálás nem csak Muszavinak, de a többi ellenzéki jelöltnek is érdeke. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanis jelenleg Irán kettéosztott: a törésvonal Ahmedinezsád és Muszavi, valamint a többi ellenzéki jelölt között húzódik. Persze az is tény, hogy maga az ellenzék is megosztott. Tálas Péter kiemelte: ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni a választási csalások gyanúját, abból gondok származhatnak. Az utcai tüntetők és a politikai csoportok elégedetlenségét ugyanis egyre nehezebb lesz kordában tartani.

Visszautalva a vallási vezetők helyzetére, Tálas Péter hangsúlyozta: – esetlegesen – kialakuló új pozíciójuk kihat majd már a következő választásokra is. Az iráni történésekre egyébként minden nagyhatalomnak reagálnia kell – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Az országnak ugyanis releváns mondanivalója van a palesztin-izraeli viszonnyal, a libanoni, iraki és az afganisztáni helyzettel kapcsolatban. Nem is szólva arról, hogy Irán potenciális atomhatalom.