„Messzire lő és senki sem látja”

Január utolsó napján, Dombóváron nagyon sok kéz emelkedett a magasba, amikor a toborzónapra kilátogató fiatalokat megkérdezték: ki szeretne majd katona lenni? Nem mondhatjuk, hogy minden szem a jelenlévő honvédekre szegeződött volna – kivétel talán az álcaruhában lévő felderítő – mert a Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveg (PzH) és a Gidrán mindenkit sokkal jobban érdekelt.

Az új és modern haditechnikai eszközök közelébe érve meglepetést meglepetés követett. Persze plakátokon, vagy éppen a neten elég sokan látták már a Magyar Honvédség high-tech eszközeit, ám élőben minden egészen más. „Milyen magas”, jegyzi meg valaki immár a Gidrán kormánya mellől, míg a többi srác azon ámuldozik: mennyi érdekes technika lapul belül. Ekkor bal felől mély, erős, berregő hang hallatszik, amint a PzH négyütemű, 763 kW (986 LE) teljesítményű, nyolchengeres dízelmotorja beindul. Ez már önmagában is tekintélyt parancsoló, amit abból is leszűrhetünk, hogy a közelben állók tiszteletteljesen hátra lépnek és úgy nézik, amint a cső néhány másodperc alatt változtatja helyzetét. Mint az érdeklődők is megtudják: a világ legmodernebb önjáró lövegének részben ez a leglényegesebb tulajdonsága: gyorsan lead néhány lövést (akár harminc-negyven kilométerre), majd villámsebesen halad tovább.

„Úgy szoktam elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy a PzH tulajdonképpen a mesterlövészekhez hasonlít. Messziről lő, őt pedig nem látja senki” – mondja Tóbiás Zalán szakaszvezető, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár harcjárművezetője. Aztán bajtársaival együtt máris válaszolnia kell a felmerülő további kérdésekre: mennyivel tud menni, milyen gyorsan lő, hogy néz ki az eszköz belülről, tényleg ilyen nehéz-e a lövedék, mint amit ott látnak az eszköz előtt és hogyan telik a tüzérek egy-egy napja. A válaszok közben folyamatosan készülnek a különböző fotók és videók és egy részük azon melegében meg is jelenik a közösségi médiában. „Elég menő”, hangzik a megjegyzés.

„Úgy gondolom, hogy minden egészséges férfiembert megmozgatnak valamennyire a honvédségi eszközök – engem legalábbis mindig is érdekelt a haditechnika. Amikor megtudtam, hogy lehetőségem nyílik testközelből is látni a PzH-t, éltem a lehetőséggel. A tüzérek nagyon készségesen válaszoltak minden kérdésemre. Azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség az utóbbi időben nagy fejlődésen ment keresztül és a régi technika helyett egyre inkább a modern kerül előtérbe. Erre a jelenlegi biztonsági helyzetben szerintem szükség is van” – foglalja össze tapasztalatait búcsúzásként Lőcze Tibor, helyi lakos.

A Magyar Honvédség már jó néhány évvel ezelőtt azért kezdett minden szinten nagyon komoly technikai fejlesztésbe, hogy megfelelő elrettentő erőt tudjon felmutatni, amelynek fontos része a PzH is – és ezért kell, a kampány szlogenével élve „ember a vasra”. Február 12-ig még te is jelentkezhetsz, fűzik hozzá mosolyogva a tüzérek.

iranyasereg.hu/pzh