MH HKNYP: sokrétűség a takarékosság jegyében
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. március 7. 7:08Tavaly ősszel a takarékosság jegyében jó néhány változás történt a Magyar Honvédség szervezetében. Ezek egyike volt a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) létrehozása. A parancsnokságra az utóbbi hetekben elsősorban az önkéntes tartalékos rendszer miatt irányult fokozott médiafigyelem, pedig e szisztéma működtetése csak az MH HKNYP sokrétű tevékenységének egyik szeletét jelenti.
„2011. november 15-ével alakult meg a parancsnokság a katonai igazgatási feladatok racionalizálása, a honvédség gazdaságosabb, takarékosabb működtetése jegyében" − idézi fel a kezdeteket kérdésünkre Vanyur Tibor ezredes. Az új szervezetbe három ezredjogállású parancsnokság olvadt bele, a január 1-jével hatályba lépett jogszabályi változásokkal pedig teljessé vált a kép. Így ma már elmondható, hogy a teljes katonai igazgatási rendszer feladat- és hatásköre megváltozott, és ez az a tényező, amely életképessé teszi a parancsnokságot. Az MH HKNYP a fentiek szellemében országos hatáskörű, különböző közigazgatási hatósági jogkörökkel felruházott szervezet, amely minden megyeszékhelyen központtal vagy irodával rendelkezik, Budapesten pedig egy nagy létszámú parancsnokságot működtet. De még utóbbi esetében is túlnyomó többségben vannak a végrehajtó állomány tagjai a vezetőkhöz képest.
Az MH HKNYP felállításától számított átmeneti időszak áprilisban zárul, de a megalakulással járó szükségszerű nehézségektől függetlenül semmilyen feladat végrehajtása nem maradt el november óta.
„Szakmai szempontból zökkenőmentesnek bizonyul az átmenet. Mindent úgy kell megalapozni, hogy hosszabb távon gazdaságosabban működjön a parancsnokság" − emeli ki Vanyur Tibor. A cél egy hatékonyan működő, a honvédség minden igényét kielégítő adminisztratív támogató parancsnokság létrehozása. A „hatékonyság" szónak kulcsfontossága van ebben az esetben, az MH HKNYP feladatrendszere ugyanis roppant sokrétű. Először is a parancsnokság kvázi egyeduralkodónak számít a honvédségben a központi nyilvántartások területén, hiszen itt kezelik a központi személyi nyilvántartást, a hadkötelesek nyilvántartását, illetve a központi érdekvédelmi nyilvántartást.
Mint Vanyur Tibor kiemeli, igyekeznek közelíteni egymáshoz ezeket, hogy minél „ügyfélbarátabbak", felhasználóbarátabbak legyenek. A fenti regiszterek alapján a parancsnokság állítja elő a honvédség összes jogviszonyához szükséges szolgálati igazolványt, akár hivatásos, akár szerződéses, akár tartalékos, akár közalkalmazotti passzusról van szó. Szintén az MH HKNYP tartja nyilván és készíti el a honvédség összes bélyegzőjét és pecsétnyomóját.
Vanyur Tibortól megtudjuk: a hadkiegészítési, toborzási és érdekvédelmi feladatokkal együtt a katonai igazgatás stratégiai szintű vezetése is ide került át az átalakítások következtében. Mindennek eredőjeként a Honvéd Vezérkar főnökének katonai igazgatási jellegű döntéseit is a parancsnokság megfelelő osztálya készíti elő, folyamatos együttműködésben a vezérkar csoportfőnökségeivel.
Az MH HKNYP teljes spektrumban gondoskodik a Magyar Honvédség békeidejű utánpótlásáról. „Az új jogszabályokkal még inkább megerősítésre került, hogy Magyarország az állampolgárok bevonásával kívánja megvalósítani honvédelmét" − emeli ki az ezredes. „Ezen a téren számos kötelezettségről beszélhetünk, a hadkötelezettség bevezetését követően elrendelhető szolgálati kötelezettségtől a gazdasági anyagi szolgálati kötelezettségig. Ezek végrehajtására természetesen fel is kell készülnie a katonai igazgatási rendszernek, a közigazgatásnak és maguknak az állampolgároknak is. Mindezen feladatok tervezése, szervezése, koordinálása a parancsnokság alapvető feladata."
És hogy miért is van minderre szükség? A magyarázat egyszerű. „Az államok békében mindig csak a lehetőségekhez képest megengedhető létszámú, felszereltségű haderőt tartják fent" − világítja meg a lényeget Vanyur Tibor. „A honvédelmi feladatokra békében fenntartott haderő képességei nem mindig elegendőek a különleges jogrend bevezetését igénylő helyzetek elhárításához, így a haderőt ezekben az esetekben, például egy háborús helyzet vagy akár természeti katasztrófa esetén ki kell egészíteni azokkal a képességekkel, humán- és egyéb más erőforrásokkal, amelyekkel meg tud felelni rendeltetésének."
Az MH HKNYP tevékenységében kiemelt jelentőséggel bír az érdekvédelem, amely a nyugállományúakról, a katonai szolgálat során sérülést szenvedettekről történő gondoskodást egyaránt magában foglalja. A feladat léptékeiről sokat elárul, hogy az érintett létszám magasabb a honvédség jelenlegi aktív állományának létszámánál, és szintén az ország teljes területére kiterjed. Ezenfelül a parancsnokság feladatkörébe tartozik több elektronikus nyilvántartási-adminisztrációs rendszer (KGIR, EIR) üzemeltetésének biztosítása, a fejlesztés segítése is, ami a takarékosság záloga lehet a jövőben, hiszen ezáltal mindenféle tevékenység elektronikus úton lebonyolítható, a nyilvántartástól a szervezetmenedzsmenten keresztül a bérkifizetésekig.
Fotó: Rácz Tünde és Galovtsik Gábor
