Muhr Othmárra, a limanowai csata hősére emlékeztek

1914. december 11-én, a mai Lengyelország területén elhelyezkedő Limanowa mellett 120 ezer orosz katona csapott össze a 10. lovashadosztállyal, az Osztrák-Magyar Monarchia katonáival. A cári sereg nemcsak létszámfölényben volt, de felszerelésük sokkal alkalmasabb volt a csatára, mint a magyar csapatoké. A huszárok könnyű célpontokká váltak, színes ruhájukat hamar észrevették a sziklás hegyoldalakon.

A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület szervezésében – a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár tagegyesületeiből, a Ludovika Huszár Díszszakasz tagjaiból összevont egységek, valamint az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred 19. Szalontai Ferenc Területvédelmi Zászlóalj Soproni Járási Század tagjainak közreműködésével – megvalósult rendezvényen a hagyományőrzők bemutatták a limanowai eseményeket.

A bemutató során az érdeklődők megtudhatták: a cári csapatok hajnalban indítottak támadást, és az orosz túlerő következtében pillanatokon belül elszabadult a pokol. Az oroszok könnyűszerrel betörtek a magyar állásokba, rengeteg sebesültet és halottat hagyva maguk után. Az utolsó pillanatban, amikor már minden veszni látszott, megérkezett a Muhr Othmár ezredes vezette 9. Nádasdy huszárezred.  A hős ezredes felmérte a helyzetet, majd támadást indított az oroszok ellen. A roham során több golyó is megsebesítette, de katonáit feltüzelte parancsnokuk vakmerő bátorsága és ököllel, gyalogsági ásóval és sarkantyúikkal támadták az oroszoknak, akiket végül legyőztek és így megakadályozták az orosz előretörést. Muhr Othmár a csata után belehalt az őt ért lövésekbe.

Szabóné Szabó Andrea alezredes beszédében elmondta: a katonai szakírók érzelem nélkül, tényszerűen rögzítették a Limanowában történteket, de napjainkban igen is lehetséges az, hogy a huszárok szemszögéből, érzelmektől nem mentesen lássuk a történteket. Feltehetjük magunknak a kérdést: mennyi félelem, mennyi bátorság, mennyi elszántság, hit és elkötelezett erő kellett ahhoz, hogy szembe merjenek szállni a túlerőben lévő cári katonákkal?

„Nemcsak a soproni 9. Nádasdy huszárezred elesett, hősi halott katonáira kell emlékeznünk december 11-én, hanem azokra az édesanyákra, feleségekre, menyasszonyokra és elárvult gyermekekre, akik már soha ne láthatták viszont szeretteiket. Muhr Othmár és bajtársai példát mutattak katonatehetségről, akaratról, hűségről és hazaszeretetről” – fogalmazott a főosztályvezető-helyettes.

A megemlékezést, melyen részt vettek, a Muhr család tagjai is, koszorúzás zárta.