Munkács és a NATO: politikai üzenet

Kijevnek nincs pénze a gazdátlanná vált radarok további működtetésére, Moszkva pedig az ukrán kormány által kért bérleti díj összegét látva elállt a berendezések további üzemeltetésétől, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezek további sorsa. Sajtóértesülések szerint az sem kizárt, hogy Ukrajna a NATO-nak ajánlja fel a kárpátaljai Munkács és a Krím-félszigeti Szevasztopol közelében üzemelő radarállomásokat. A katonai objektumokat 2007 végéig Oroszország használta, ám az ukrán kormány által kínált bérleti díj láttán Moszkva elállt a további hasznosításuktól. Mivel Kijevnek sincs pénze a gazdátlanná vált radarok üzemeltetésére, most a NATO vagy a NASA érdeklődésére vár az ukrán vezetés.

Amennyiben nem akad “kérő" a további hasznosításra, Viktor Juscsenko államfő akár le is állíttathatja a Munkácson és Szevasztopolban üzemelő rakétaelhárító rendszerek működését. Az ukrán elnök erre vonatkozó rendeletét állítólag már alá is írta, bár titkárságának honlapján erről még nincs hír. A két lokátorállomást sokáig közösen működtette Ukrajna és Oroszország, ám az év elején Moszkva kilépett az erre vonatkozó üzemeltetési szerződésből, de azóta is vásárolja a rendszer szolgáltatta adatokat.
A kiszivárgott hírek szerint Ukrajna önerőből felújíttatná a két állomást, s jó pénzért bérbe adná azokat külföldi partnereinek, akár a NATO-nak is. Az elnöki ukázról szóló értesülés a nemzetbiztonsági és védelmi tanács háza tájáról szivárgott ki.

A Kommerszant hírportál úgy tudja, Viktor Juscsenko pénteki, dnyipropetrovszki munkalátogatásán a helyi állami gépgyár vezetőitől tájékozódott a munkácsi és a szevasztopoli rakéta-elhárító bázisok korszerűsítésének módjáról és anyagi vonzatáról.
A hírre reagáló Viktor Jeszin orosz katonai szakértő megjegyezte: nem tartaná szerencsésnek, ha más államok kezére jutna az állomás, még akkor sem, ha Oroszország önként vonult ki a közös üzemeltetésből. Vele ellentétben egyik ukrán szakértő kollégája, Volodimir Kopcsak remek ötletnek nevezte a sajtó által megszellőztetett tervet. Szerinte megfelelő korszerűsítés után a NATO kiválóan tudná hasznosítani mindkét lokátor-állomást, de legfőképpen a Munkács mellettit.

A szakértő a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy az évtizedekkel ezelőtt épített, korszerűnek már semmiképpen sem nevezhető, fix telepítésű nagyteljesítményű radarállomások rögzített felderítési szektorral rendelkeznek. Mivel e szektorok meghatározása az orosz védelmi rendszer információkkal történő ellátásához igazítva történt, így azok – különösen a munkácsi radarállomás esetében – nagy valószínűséggel nem felelnek meg a NATO igényeinek.

Ennek megfelelően – Ruttai László szerint – az ukrajnai felajánlásnak inkább politikai értéke és üzenete van, mintsem, hogy azt a gyakorlatban hasznosítani lehessen.