Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

NATO-csúcs előtt: a kollektív védelem

Szöveg: Vastagh László |  2010. november 17. 14:32

November 19-20-án rendezik Lisszabonban a NATO állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját, melyen elfogadják a szövetség új stratégiai koncepcióját is. A NATO alapító szerződésében fontos alapelv a kollektív védelem elve, ami továbbra is a szövetségen belüli egyedi, tartós elv. Ez a szolidaritás jegyében kötelezi a tagállamokat egymás védelmére.

A washingtoni szerződés (1949. április 4.) 5. cikke alapján a felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert

1595910056
jogos egyéni, vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott felet vagy feleket azzal, hogy egyénileg, és a többi féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.

Ezt a cikket egészíti ki a 6. cikk, amely kimondja, hogy az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást a felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen, Törökország

1595910057
területe ellen vagy a felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a felek egyikének hajói vagy repülőgépei ellen ugyanebben a térségben. Ugyanígy a felek egyikének fegyveres erői, hajói vagy repülőgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik fél a szerződés hatálybalépésekor megszálló erőket tart fenn, valamint ha Földközi-tengeren vagy az észak-atlanti térségnek a Ráktérítőtől északra eső részében tartózkodnak.

Az alapelv egyedi kötelezettség, a szövetség és az egyes tagországok felelőssége annak megállapítása, hogy az adott körülmények között mit tart szükségesnek. A támogatás nem feltétlenül katonai, ugyanakkor függ az egyes ország anyagi forrásaitól, így saját maga dönti el a hozzájárulás módját. Valamennyi ország konzultál egymással, szem előtt tartva az észak-atlanti térség biztonságának helyreállítását és fenntartását.

Az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én összehangolt terrortámadás érte.

1595910057
A szövetség 1999-es stratégiai koncepciója már tartalmazta a terrorizmust, mint a NATO biztonságát veszélyeztető egyik kockázati tényezőt. A szövetség azonnali válasza alapján a NATO aktívan bekapcsolódott a terrorizmus elleni harcba, az euro-atlanti térségen kívül indított katonai műveleteket és kezdetét vette a képességek jelentős horderejű átalakítása is. A NATO történetében első alkalommal – kevesebb, mint 24 órával a támadások után – a NATO főtitkára a washingtoni szerződés 5. cikkére hivatkozva tájékoztatta az ENSZ főtitkárát a szövetség döntéséről.

Az Észak-atlanti Tanács, a NATO legfőbb politikai döntéshozó szerve egyetértett abban, hogy amennyiben a támadás külföldről irányult az USA ellen, akkor életbe lép az 5. cikk. Miután a tanács már tájékoztatott a vizsgálatok eredményeiről, a NATO tagállamai október 2-án kifejezték szolidaritásukat, és a lehető legerőteljesebb módon elítélték az USA elleni terrortámadásokat. A szövetségesek közötti konzultációkat követően a tanács a

1595910057
kollektív fellépésben határozott, az USA pedig független akciók végrehajtásáról döntött, amely összhangban volt az ENSZ alapokmányával. Október 4-én, miután megállapították, hogy a támadás külföldről érkezett, a tagállamok nyolc pontos intézkedési tervet fogadtak el az Egyesült Államokban. Az USA pedig bemutatta az első, valaha volt terrorista ellenes műveletét az EAGLE ASSIST-t, amely 2001. október közepétől, 2002. májusáig tartott.

A művelet során a NATO AWACS (korai előrejelző) repülőgépekkel, 13 tagországból 830 fővel, több mint 360 bevetéssel járőrözött az USA légterében. Ez volt az első alkalom, amikor a szövetség az 5. cikk értelmében katonai eszközökkel támogatta egyik tagállamát, 2002. október 26-án pedig, válaszul a támadásokra a NATO elindította második hadműveletét az ACTIVE ENDEAVOUR-t. Majd a NATO állandó haditengerészeti erői járőrhajókkal ellenőrizték a hajózást – beleértve az illegális kereskedelmet is – a Földközi-tenger keleti részében a terrorista tevékenységek megakadályozása érdekében. 2004 márciusában a műveleteket kiterjesztették az egész Földközi-tengerre.

1595910057
 

CímkékENSZhaditengerészetjárőrjogNATOterrorizmusvizsga
Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!
Légvédelmi hadgyakorlat Iránban
Izrael kivonul egy megosztott faluból