Növelni kell a katonák bevethetőségét!
Öt új lövészzászlóalja lesz a Magyar Honvédségnek
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2022. szeptember 30. 8:44„Hazánk keleti szomszédságában háború dúl, délen pedig nagyon feszült a helyzet. Ezért növelni szeretnénk a Magyar Honvédség katonáinak bevethetőségét és minél több katonát igyekszünk a gyakorlóterekre vezényelni” – hangsúlyozta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a Spirit FM „Katonadolog” című rádióműsorának szeptember 29-i, csütörtöki adásában.
A műsorban a Magyar Honvédség parancsnoka részletesen beszélt arról, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utasítására milyen módon gyorsították fel a haderő kijelölt képességeinek elérését. A több lábon álló rendszer egyik eleme a készenléti és készültségi szolgálatok átalakítása. Ezek többségét a legtöbb állampolgár ismeri - ilyen például a tűzszerész ügyeleti szolgálat, a Kecskeméten készenlétben álló légvédelmi szolgálat, vagy éppen a helikopteres kutató-mentő szolgálat. Az átalakított rendszerben a különböző szolgálatokban az eddigiekhez képest több katona áll készenlétben és a korábbiaknál képest sokkal rövidebb készenléti határidővel. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy emlékeztetett arra, hogy amikor a közelmúltban Szlovéniában erdőtűz ütött ki, a Magyar Honvédség kijelölt helikopteres állománya huszonnégy órán belül megkezdte a segítségnyújtást.
A meghatározott képesség elérésének másik szegmense a haditechnikai fejlesztés. Elhangzott: a korábbi, már aláírt szerződéssel rendelkező beszerzéseken túl a honvédség plusz forrásokat kapott.
„Miniszter úrnak és a kormánynak köszönhetően az egyéni harcászati felszerelés terén a jövő év végére a teljes haderő rendelkezni fog a digitális katona alapfelszerelésével, ami huszonnyolc tételből áll. A teljes – száznyolc tételből álló – felszerelés többi részéből is jelentős mennyiség áll rendelkezésre. Ez azért fontos, mert ezt a katona mindenhová magával viszi, ebben hajtja végre feladatát. A végső cél az, hogy minden darab, a bakancsfűzőtől a sapkarózsáig hazai gyártású legyen, folyamatos megrendelést biztosítva majd a magyar cégeknek, vállalatoknak” – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka.
Az új haditechnikai eszközökkel kapcsolatban az altábornagy megjegyezte: a közeljövőben megérkeznek az első Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek is.
„A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik legnagyobb kincse, hogy ezt az eszközt a mi hadseregünkben rendszeresítik először, ráadásul pedig a gyártókapacitás egy részét is megvásároltuk” – vont mérleget a parancsnok, aki arról is tájékoztatta a rádióhallgatókat, hogy az új haditechnikai eszközök katonai kultúraváltást jelentenek. Mint mondta, a kiképzett katonák – főleg a fiatalabb generáció - ki tudja hozni a számítógépekre épülő eszközökből a maximumot. Egyébként az új haditechnikára vonatkozó szerződésekben mindig nagy hangsúlyt helyeztek a megfelelő kiképzésre, illetve átképzésre. A lövegek terén a tesztelés fázisában járnak, az első tapasztalatok – például a PZH 2000-es típussal – roppant kedvezőek. A parancsnok kitért arra is, hogy többek között az automata tűzvezető rendszer használata hatalmas ugrás a korábbiakhoz képest, így nagyon komoly felkészülést igényel a löveg szakszerű működtetése.
A képességek harmadik fontos eleme a harceljárások fejlesztése, módosítása.
„Ezért olvasható-hallható mostanság különböző médiumokban, hogy kérjük a lakosok türelmét, mert az országban kis túlzással oda-vissza katonai konvojok közlekednek, szinte folyamatosan. A koronavírus kiváltotta járványhelyzet és az illegális migráció eddig jobbára elszólított minket az alapvető kiképzéstől, de most már egyre több katonát küldünk vissza a gyakorlótérre. Határainktól délre nagyon feszült a helyzet; keleten pedig háború dúl, így a katonák bevethetőségét minél magasabb szintre szeretnénk emelni. Az új technika okozta különbségek és az orosz-ukrán háború tapasztalatai miatt változtatnunk kell a harceljárásokon: ezeket pedig be kell gyakorolni” – nyilatkozta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.
Negyedik fontos elemként a parancsnok a haderő szervezeti struktúrájának átalakítását jelölte meg. Itt a fő mozgatórugó az, hogy a Magyar Honvédség minél több bevethető, harcoló katonával rendelkezzen. Az Országgyűlés által meghatározott létszámkeretet tartva, ezt csakis átstrukturálással lehet elérni. Ennek során a jelenleg meglévő négy lövészzászlóalj – ami minden haderő alapvető harcászati egysége – mellé újabb öt alakul. Ezt a szakemberek az adminisztráció és a bürokrácia csökkentésével fogják elérni. Ezért olvad kétharmadára a Magyar Honvédség Parancsnoksága létszáma is, és régi nevét – Honvéd Vezérkar – visszakapva működik majd tovább. Elhangzott: noha közép- és felsővezetési szinten a parancsnokságok darabszáma ugyan megnő, de a bennük található pozíciók összesen százas nagyságrenddel csökkennek, helyükre pedig harcoló beosztásokat hoznak létre.
„A parancsnokságok létszáma azért nő, mert hiszek abban, hogy minden haderőnemnek önálló kultúrája van. Ezt pedig a saját vezetési rendszerükben kell megteremteni. Így jön létre – részben újra - a szárazföldi, a légierő, a kibervédelmi, és a különleges műveleti parancsnokság. A haderőnemi parancsnokságok azért lesznek felelősek, hogy felkészítsék az állományt a különböző műveletek végrehajtására. Utána pedig átadják az állományt az úgynevezett erőt alkalmazó (force user) elemnek, ami mostani nevén a Magyar Honvédség Parancsnoksága lesz. Mi fogjuk tehát végrehajtani az összes küldetést, feladatot. Ilyenkor az összeállított alegység átkerül a mi alárendeltségünkbe. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiderült, hogy a vezetési lánc így sokkal gyorsabb és egyszerűbb. Ugyanakkor a felkészülés hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az új technikai eszközök miatt ez bonyolultabbá vált. A lényeg, hogy az összes haderőnem és az összes képesség egy irányba, egy cél érdekében működjön” – fejtette ki a parancsnok.
Az őszi gyakorlatokra rátérve dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kiemelte a NATO Kiemelt Éberségi Tevékenység Többnemzeti Harccsoport (eVA BG) aktuális gyakorlatát. Emlékeztetett rá, hogy a szövetség az orosz-ukrán háború miatt kérte a harccsoport megalakítását, és hazánk a leggyorsabban állította ezt fel. Horvát, amerikai, török és olasz katonák részvételével, magyar vezetés mellett a harccsoport a múlt héten lezajlott CREVAL-ellenőrzésen elérte a „harckész” (combat ready) minősítést, és – a műsor felvételekor – készülnek a Brave Warrior 2022 gyakorlat szerdai-csütörtöki bemutató napjára.
„Amióta a szövetség tagjai vagyunk, maximálisan bizonyítottuk, hogy a magyar katona részt tud venni nemzetközi kötelékben végrehajtott feladatokban; sőt, képes vezetni is a műveleteket. Nem véletlen, hogy a NATO legnagyobb szárazföldi missziójának, a KFOR-nak most Kajári Ferenc vezérőrnagy a parancsnoka. De Afganisztánban is több műveletben, több képességgel bizonyítottuk rátermettségünket. A többnemzeti harccsoport gyakorlatával is bizonyítani tudjuk, hogy a NATO egységes, és készek vagyunk megvédeni a szövetséges országokat” – szögezte le a parancsnok.
A műsor végén szó esett a toborzás kérdéséről is. Hallhattuk: a végső cél az, hogy a Magyar Honvédség harmincezer aktív és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen. „Nem állunk rosszul, folyamatosan jelentkeznek az emberek és mi igyekszünk mindenkinek megtalálni a megfelelő helyet. Aki csatlakozik hozzánk, aki belekóstol a katonaéletbe, az szerintem velünk akar maradni, élvezni fogja minden pillanatát. Igen, a fegyelem szintje itt más, mint a civil életben. Egy-egy feladatra készülve lehet és kell is kérdéseket feltenni, viszont a döntés, a parancs kiadása után azt végre kell hajtani. És csak jól lehet végrehajtani, másképp nem. A toborzás mellett a megtartás is fontos – ennek egyik eleme a közelmúltban bejelentett, huszonöt százalékos fizetésemelés. Emellett ugyanilyen fontos a szeretet, a törődés és a több értelemben vett támogatás: ezt mindenki megkapja a Magyar Honvédségben” – zárta a beszélgetést az altábornagy.
Az adás az alábbi helyeken hallgatható meg:
