Nukleáris és radioaktív anyagok a KFKI telephelyén

A gyakorlat célja a talált, illetve lefoglalt nukleáris vagy radioaktív anyagokkal kapcsolatos teendők, intézkedések bemutatása és gyakorlása volt. A csempészett nukleáris vagy radioaktív anyag felfedezése után az intézkedő hatóságok közötti együttműködésnek lehettek az érdeklődők tanúi, illetve a mérőszolgálatok felkészültségét is ellenőrizték a szakemberek.

A gyakorlatban összesen negyvenen vettek részt, az OAH-on kívül az Országos Sugáregészségügyi Nyomozóiroda, a Budapesti Rendőrfőkapitányság, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az MTA Izotópkutató Intézet és az Izotópkutató Intézet Kft munkatársai. Ezen szervezetek egyre inkább igyekeznek hangsúlyt fektetni a nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelmének megelőzésére, detektálására illetve az erre vonatkozó jogszabályok betartatására.

A nukleáris, illetve a radioaktív anyagokkal kapcsolatos illegális tevékenységekkel szemben az állam feladata a megelőzés, az elhárítás és a felismerés. A gyakorlaton mindezt szimulálva mutatták be, mi történik, mikor valahol nukleáris vagy radioaktív anyagra bukkannak.

Az ilyen anyagok felismeréséhez a határokon telepített ellenőrző állomásokat üzemeltetnek, gyanús anyagok esetében pedig kézi műszeres vizsgálatokat végeznek, és minden bejelentést ellenőriznek.

A csillebérci gyakorlat a 112-es telefonszámra érkező hívással indult: elhagyott külföldi rendszámú autót találtak egy budai erdőben. A kiérkező rendőrök felismerve a radioaktív anyagot, értesítették az ORFK-t, a BRKF ügyeletét, és azonnal kordonnal zárták le a helyszínt. A kiérkező VPOP szakemberek védőruhát vettek fel, majd az Országos Sugárvédelmi Szolgálat alkalmazottjai szintén védőruhában méréssel ellenőrizték a kocsiban talált anyagot. A sugárzó anyagot aztán az IKI izotópszállító gépkocsija szállította biztonságos helyre, a telephelyre.

Persze mindez tehát csak gyakorlat volt, de ilyen eset már történt a valós életben – mondta Dr. Horváth Kristóf, az Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezetője. A főosztályvezető a bemutatón elmondta, hogy a szervezetek célja a fegyverek elterjedésének megakadályozása. Ezen kívül minden szervezet azon dolgozik, hogy a békés célú felhasználást engedélyezze, de egyben ellenőrizze is, az anyagok nem békés célú felhasználását megakadályozza, a nem békés célú felhasználást időben felismerje, illetve, hogy a szintén nem békés célú felhasználás következményeit enyhítsék.

„Az Országos Atomenergia Hivatal nyilvántartja a nukleáris anyagokat, mennyiségi ellenőrzéseket hajt végre, ellenőrzi azokat, illetve kamerákkal figyelik, hogy el ne mozdítsák őket a helyükről" – mondta Horváth Kristóf. „A radioaktív anyagokat is szigorúan ellenőrizzük. Magyarországon körül-belül 600 cég foglalkozik radioaktív anyagokkal" – mondta a főosztályvezető, majd hozzátette: nagyjából 6000 radioaktív forrás van forgalomban. Nukleáris anyagokkal harminc cég foglalkozik, a legtöbb nukleáris anyag a nukleáris létesítményekben található, a radioaktív anyagokat pedig több területen is felhasználják: az iparban, egészségügyben, oktatásban is.

„A szándékos károkozásnál a por-formájú anyagok a leginkább veszélyesek, így a nem por formájú anyagok használatát részesítik előnyben"- mondta Horváth Kristóf.

Horváth szerint a sajtó szereti felkapni a rémhíreket, azonban, mint mondta, az igazság az, hogy radioaktív anyagok leginkább vashulladékokba keverednek bele. „Olyan berendezéseket bontanak szét egy vasudvarban, mondjuk egy hajót vagy repülőgépet, melyen vannak radioaktív anyagok. Mikor ezeket a vashulladékokat szállítják, természetesen megszólalnak a határon lévő sugárkapuk."

A világban körül-belül 200 ilyen jellegű esemény történik évente, Magyarországon a tavalyi év folyamán két eset történt: Ártánd határán foglaltak le egy Ra-226 radioaktív forrást, illetve egy vasudvarban találtak ezen kívül radioaktív forrást- mondta a főosztályvezető.